1565:

A kolozsvári Diéta egy felsőfokú oktatási intézmény létesítéséről döntött.

1581:

Báthory István uralma alatt Kolozsvárott, a Farkas utcában, felavatták a Kollégiumot, amelyet egy év múlva XIII. Gergely pápa akadémiai rangra emelt. A tanítás latin nyelven folyt, jezsuita rendbeli tanárok és papok tanítottak. Az intézmény általános, alap- és felsőfokú képzést biztosított.

1622:

A protestáns hit fokozatos terjedésével Gyulafehérvárott egy református kollégium létesítése vált szükségessé. A frissen alakult intézményben számos híres európai tanár és tudós tanított.

1658:

A tatárjárás ideje alatt a Kollégium és a könyvtár megsemmisült.

1693:

Újraalakult Kolozsvárott a Jezsuita Akadémia. A teológiai tudományok mellett természettudományokat, matematikát tanítottak. Az akadémia székhelye a Farkas utcába került.

1754:

Balázsfalván megnyílt az első román középiskola. Az Ortodox Egyház ugyanitt egy Teológiai Szemináriumot indított.

1766:

A jezsuita rend feloszlatása után (XIV. Kelemen pápa) a kolozsvári Kollégiumot a piaristák vették át. Hivatalosan is az egyetem elnevezést használták, és az intézmény négy karral működött: Teológia, Jog, Bölcsésztudomány és Orvostudomány. 1703-ban az intézményben 50 diák tanult, 1770-ben a diákok száma 493-ra nőtt.

1784:

A Habsburg birodalom egyetemeinek száma háromra csökkent. A Kolozsvári Egyetem először akadémiai rangú Lyceum-má, majd középiskolává fokozódott le. 1781-ben a német oktatási nyelvet tették kötelezővé. A középiskolából nem egyetemi rangú Jogi Akadémia és Orvostudományi Intézet vált ki.

1784 - 1872:

Erdély egyetem nélkül maradt. Az általános- és középiskolákban a magyar oktatási nyelvet vezették be. A Kolozsvári Jogi Akadémia Szeben városába költözött.

1872:

Az uralkodó aláírta a Kolozsvári Egyetem létrehozását és működtetését elrendelő 19-es törvényt. Az egyetem négy karral indult: 1. Bölcsészettudomány és történelem; 2. Jog és politikatudomany; 3. Matematika és természettudomány; 4. Orvostudomány. Az oktatás nyelve magyar. Az egyetem 258 beiratkozott diákkal indult.

1881:

A Kolozsvári Egyetem hivatalos elnevezése Ferenc József Tudományegyetem lett.

1895:

Az új főépület felápítése. Az itt tanító személyiségek közül kiemelkedik: Brassai Sámuel (1800 - 1897, matematikus, nyelvész, esztéta), Böhm Károly (1846 - 1911, filozófus), Gombócz Zoltán (1877 - 1935, nyelvész), Entz Géza (1842 - 1919, zoológus), Szádecky Kardos Lajos (1859 - 1935, történész).

1902. okt. 13.:

Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felavatták az egyetem épületeit. Az ünnepélyre a Mátyás-szobor leleplezése utánt került sor.

1918:

A gyulafehérvári román nemzetgyűlés kikiáltja Erdély egyesülését Romániával.

1918 - 1919:

A Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar. Megkezdődtek a tárgyalások egy román egyetem létrehozásának érdekében. Az új hatalom, katonai felügyelettel véget vetett a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári működésének.

1919. szept. 1.:

Megalakult a román tannyelvű I. Ferdinánd Tudományegyetem. A tanárok száma 171, a beiratkozott diákok száma az első félévben 2034, a második félévben pedig 2552. Az egyetem első rektora Sextil Puşcariu. Az egyetem rendelkezett a Kristof György által vezetett Magyar Nyelv és Irodalom, valamint a Gustav Kisch által vezetett Német Nyelv és Irodalom tanszékkel.

1921:

Az elűzött Ferenc József Tudományegyetemet Szeged városa fogadta be és ott működött tovább.

A II. Bécsi Döntés következtében Észak Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. Az I. Ferdinánd Tudományegyetem Szeben városába költözött.

Kolozsvárra visszaköltözött és újraindult a magyar tannyelvű Ferenc József Tudományegyetem.

1944:

Románia Németország ellen fordította a fegyvert, átállt a Szovjetunió oldalára. Előretört a kommunista hatalom. A szovjet hatalom a létező intézmények fennmaradása mellett döntött.

A román adminisztráció visszavezetése Észak Erdélybe.

Románia Hivatalos Közlönyében megjelentek a 406-os illetve a 407-es törvényerejű rendelkezések, amelyek kimondták a román tannyelvű népi-, közép- és főiskolák június 1.-től történő visszatérését, illetve azt, hogy Kolozsvárott 1945. június 1-i hatállyal magyar tannyelvű Állami Tudományegyetem létesül négy tudományos karral: 1. Irodalom és Bölcsészet; 2. Jog és Közgazdaság; 3. Természettudomány; 4. Orvostudomány. A rendelet az egyetem használatára bocsátotta a Regina Maria leánygimnázium épületét. A létesített egyetem kiadásainak fedezésére a rendelet rendkívüli költségvetési hitelt helyezett kilátásba. A törvényrendeletet Mihály király, Ştefan Voitec nemzet–nevelésügyi miniszter és Mircea Duma pénzügyi igazgató írta alá.

A kolozsvári magyar egyetemet a Bolyai Tudományegyetem névvel ruházták fel. A karok elhelyezése okozta a legtöbb nehézséget. Végül is az Orvostudományi Kart, mint az egyetem szerves, alkotó részét, Marosvásárhelyre helyezik át, ahol a helyiségek kérdése könnyen megoldható volt.

Romániában kikiáltották a Köztársaságot.

Az új tanügyi reform számos változást hozott a Bolyai Tudományegyetem életébe. A közgazdaságtudományi tagozat egyetlen szakkal folytathatta működését. A kémiai kart a természetrajzi karral párosították, a nyelvészeten megszűnt a klasszika-filológia tagozat, stb.

A kolozsvári diákok szolidarizáltak a magyarországi forradalom elveivel.

A kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a két egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. Az egyesítési folyamatot Nicolae Ceauşescu és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezették. Az erőszakos egyesítés lelki nyomása alatt a Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese és egyik tanára öngyilkos lett. Az így keletkezett Babeş-Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok.

A lezajlott változások után, habár felmerült az önálló anyanyelvű oktatás szükségessége, az egyetem kérdésében nem születtek döntések. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen magyar csoportok alakultak. Az egyetem továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot.