» A Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenység kronológiája.
| A Kronológia szerkesztését 2013 áprilisában lezártuk. |
| Tőkés László intrikái, továbbá a MOGYE néhány magyar professzorának provincializmusa miatt 2013 márciusában a BKB kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét. |
| 2013. január A Marosvásárhelyi Orvosi es Gyógyszerészeti Egyetem román vezetői sorra megszegték a magyar akadémiai közösségnek tett legfontosabb ígéreteiket. Kellő számú magyar oktatót sem sikerült fölvenni. |
| 2012. október Teljesült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belüli román-magyar rendezési terv három pontja – nyilatkozta Szilágyi Tibor, az intézmény magyar rektorhelyettese. Mint Szilágyi Tibor elmondta, a szeptember 21-én elfogadott hétpontos megegyezés teljesítése azzal kezdődött, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust. Ezt követően módosították az egyetem választási szabályzatát, mely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja meg vezetőit, majd kinevezték a magyar rektorhelyettest. A magyar főtanszékek létesítésére vonatkozó, legfontosabb pont teljesítését márciusra ígérték. Sok magyar oktató kételkedik a románok szavahihetőségében, különösen azok után, hogy megalázó módon feltételként szabták a Szabó Béla tagozatvezető professzor rektorhelyettesi jelöléséről való lemondást. |
| 2012. június A MOGyE vezetőinek plagizálása kapcsán illetékes szervnek, a Román Kutatási, Technológiai és Innovációs Etikai Bizottságnak 90 napon belül nyilvánosságra kellett volna hoznia állásfoglalását. Mivel Hantz Péter februári beadványára semmilyen választ nem érkezett és a tetteseket sem vonták felelősségre, a BKB alelnöke az Európai Parlament Petíciós Bizottságához, valamint Geoghegan-Quinn tudományért és innovációért felelős európai biztoshoz fordult. Ezzel egyidőben, a 8/1996-os törvény 141.-ik cikkelye alapján (plagizálásra vonatkozó rendelkezés) feljelentést tett Azamfirei rektor ellen, az 554/2004-es közigazgatási bíráskodásra vonatkozó törvény alapján pedig (válaszadási határidők áthágása) előzetes eljárást indított a román Oktatási Minisztérium ellen. |
| 2012. április 27. A román kormány belebukott a MOGyE-ügy kapcsán beterjesztett bizalmatlansági indítványba. Az eset jól tükrözi a román politikus szelsőségesen kisebbségellenes mivoltát. |
| 2012. április 11. A MOGyE magyar oktatói öntevékeny módon megválasztották saját vezetőiket. Az egyetem vezetősége gáncsolni próbálta a választásokat, ennek ellenére a 121 magyar oktatóból 95-en leadták szavazatukat. A magyar tagozat vezetőjének elsöprő többséggel Szabó Béla professzort választották. A kilenc szenátusi tag között találjuk Brassai Attila professzort is. |
| 2012. március Kormányhatározat révén rendeződni látszik a MOGyE magyar tagozatának helyzete. A MOGYE román oktatói az egyetemi autonómiára hivatkozva megtagadták a magyar orvosképzés szervezeti önállóságának biztosítását, amit az oktatási törvény egy éve előírt és büntetlenül dacoltak a minisztériummal is. A bukaresti kormány közbelépését az RMDSZ a kormánykoalícióból való kilépésének kilátásba helyezésével érte el. A kormányhatározat egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára. A nacionalista ellenzék azzal fenyegetőzik, hogy hatalomra kerülésük esetén megsemmisítik a határozatot. |
| 2012. március 28. Traian Basescu román államfő kihirdette a Sapientia-EMTE akkreditálásától szóló törvényt, amelyet februárban szavazott meg a román Képviselőház. Az egyetem akkreditációja azt jelenti, hogy a Sapientia teljes jogú felsőoktatási intézmény lett, amely államvizsgát szervezhet diákjainak. Eddig az EMTE diákjai csak más romániai felsőoktatási intézményekben államvizsgázhattak. Az akkreditáció másik hozadéka, hogy az egyetem mesterképzést is indíthat, továbbá román állami támogatásra is jogosult. Az EMTE Erdély magyar nyelvű magánegyeteme, amelyet a történelmi magyar egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozott létre. Az intézmény a magyar állam támogatásából tartja fenn magát. Három oktatási helyszínen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron az egyetemnek négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. |
| 2012. március 28. Tőkés László, az EP volt alelnöke az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül elmondott felszólalásában a MOGYE helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem román vezetősége szembeszegül a törvénnyel, és román pártok támogatásával akadályozza az önálló magyar kar felállítását. Hozzátette hogy a magyar tanárokat megfélemlítik, Brassai Attila professzort pedig – aki tavaly Strasbourgban nyújtott tájékoztatást a törvénytelen egyetemi állapotokról – a vezetés fegyelmi büntetéssel szankcionálta. Tőkés László arra kérte Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, továbbá a teljes EP-t és az Európai Bizottságot, hogy "védelmezzék meg a marosvásárhelyi magyar tanárokat, és támogassák az Ungureanu-kormány törvényes intézkedéseit a magyarellenes választási kampányeszközökhöz folyamodó utódkommunista politikai erők obstrukciója ellenében". |
| 2012. január-február Plágiumbotrány a MOGYE-n. Hantz Péter BKB-alelnök arról tájékoztatta a sajtót, hogy a MOGYE rektora, tudományos rektorhelyettese és az Általános Orvosi Karának dékánja külföldi tudományos folyóiratokból és doktori dolgozatokból másolt cikkeket közöltek az egyetem angol nyelvű szaklapjában. A forrásként felhasznált közlemények szerzõi nyilatkozatokban tiltakoztak a lopás ellen, és vizsgálatot követeltek. Az érintettek ellentmondásos és abszurd érvekkel védekeztek. Jellemzõen az ügynek egyelõre nem lett semmilyen következménye. |
| 2011. november A Romániai Magyar Orvosi es Gyógyszerészeti Képzésért Alapítvány pert indított a MOGyE ellen, mivel az a hatályos román oktatási törvényt megszegve nem hozta létre a magyar tanszékeket. A tárgyalást a Maros Megyei Bíróság cinikus módon egy fél évvel késöbbi időpontra tűzte ki. |
2011. november 21. |
| 2011. november 17. Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja Brassai Attila gyógyszerész professzort, a BKB elnökét látta vendégül novemberi ülésén. A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés ügyének napirendre vételét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke indítványozta. |
| 2011. november 2. A MOGyE román többségű Szenátusa ismét elutasította a magyar intézetek megalakítását. A BKB az intézmény költségvetési támogatásának megvonását kérte, és polgári engedetlenségi akciókat helyezett kilátásba. A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészi Képzésért Egyesület per indításáról döntött az egyetem szenátusa ellen. A döntést a civil szervezet ügyvédje, Kincses Előd jelentette be. Markó Béla miniszterelnök-helyettes ismét elmarasztalt. |
| 2011. október 25. A MOGyE román többségű Szenátusa érdemben nem tárgyalt a magyar intézetek létrehozásáról. A BKB öt pontban foglalta össze a helyzet rendezésére tett javaslatait. Ezek között szerepel a magyar intézetek önhatalmú megalakítása, és az egyetem döntéshozó fórumainak részleges bojkottja. |
| 2011. október Dr. Brassai Attila gyógyszerész professzort, a MOGyE tanszékvezető oktatóját választották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnökévé. |
| 2011. szeptember 26. Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő napirenden kívüli felszólalásával a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügyére irányította a figyelmet. Az erdélyi magyar képviselő értetlenségének adott hangot az egyetem magyar tagozatának működését veszélyeztető helyzet miatt. |
| 2011. szeptember A MOGyE rektora, a magyar rektorhelyettes tiltakozása ellenére érdemi módosítás nélkül ismét fölterjesztette az Oktatási Minisztériumnak az intézmény Chartáját. A minisztérium ezúttal már tartalmi kifogásokkal küldte vissza azt a egyetemnek, hiányolva a magyar intézetek létrehozását. |
| 2011. június A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetése az utolsó pillanatban módosította, majd felrúgta a magyar oktatókkal kötött egyezséget, és nem illesztette be az intézmény Chartájába a magyar intézetek létrehozását. A történtek után a román Tanügyminisztérium formai okokra hivatkozva visszadobta a dokumentumot, Markó Béla oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes pedig elmarasztalta az egyetemet. |
| 2011. június Az új román tanügyi törvény szellemében, a Babes-Bolyai Tudományegyetem minden olyan karán, ahol szervezett magyar oktatás folyik, kísérlet történt az önálló döntési jogkörökkel felruházott magyar részlegek létrehozására. Két kar kivételével siker koronázta a magyar oktatók próbálkozásait. A biológia-geológia karon a román vezetőség gáncsolta el a kezdeményezést, törvenyellenes lépésektől sem visszariadva. A politológiát, újságírást és kommunikációt tanító oktatók próbálkozását pedig elsősorban két kollaboráns, Kádár Magor és Cziprian Lóránt lehetetlenítette el. |
| 2011. április "A szeparatizmus és szegregacionizmus" egyik formája valósulna meg, ha magyar tannyelvű iskolák jönnének létre Dicsőszentmártonban és Segesváron, helybéli lakosok kérése nyomán - jelentette ki Marius Paşcan Maros megyei prefektus. Mint ismeretes, a romániai magyarság két évtizede hiába követeli a segesvári, dicsőszentmártoni és bánffyhunyadi magyar iskolák létrehozását, a tordai magyar iskolát pedig csak egy halálos áldozatot is követelő tárgyalássorozat után lehetett létrehozni. |
| 2011. február 2010. novemberében a Bolyai Kezdeményező Bizottság pályázatot hirdetett a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar feliratozására. A pályazati felhívásra a BBTE vezetősége hisztérikusan reagált, és fokozott készültséget rendelt el. Az első díjat nyert feliratot Soos Sándor helyezte ki február 9-én, a BBTE legszigorúbban őrzött főbejáratánal. Az egyik jelenlévő újságíró igy emlékszik vissza a tábla kihelyezése utáni eseményekre: "A román kollegám előkapta a telefonját, hogy készítsen egy fényképet a tábláról. Ekkor a kapus kirohant a fülkéből, és megkérdezte, hogy mit csinálunk. A magyar feliratú táblát csak akkor vette észre, amikor mondtuk, hogy azt fényképezzük. A kapus letépte a táblát, és elkezdett üvöltözni, azzal vádolt, hogy mi tettük ki a táblát. Bezárta a kaput, és hívta a rendőrséget. Mi mondtuk neki, hogy újságírók vagyunk. A kapus azt üvöltözte, hogy ha a másik váltás lett volna szolgálatban, nem úsztuk volna meg szárazon, illetve azt is állította, hogy ők már régebb óta figyelnek bennünket, a múlt héten is kintről, egy autóból készítettünk felvételeket az épület előteréről. Mi csak álltunk, és nevettünk. Egy idő után kérték, hogy adjuk oda a személyinket, de mi azt mondtuk, hogy ha ezzel kezdték volna, felmutattuk volna, de most már csak a rendőröknek vagyunk hajlandók megmutatni. A rendőrök szirénázva érkeztek, először négy, aztán még kettő. Leellenőrizték a személyinket, és megérdeklődték, hogy mit jelent a Tudakozó felirat, ennyi történt." |
| 2011. január Tisztújítás történt a Bolyai Társaságban. A szervezet újonnan megválasztott vezetői, a korábbi évek gyakorlatával szemben, a szervezet eredeti céljának, a Bolyai Egyetem újraindításának érdekében munkálkodnak. |
| 2010. augusztus Az ENSZ Faji Diszkriminació Elleni Bizottságának augusztusi genfi ülésén Hantz Péter és Cunnold Erika ismertették az erdélyi magyarság sérelmeit, többek között az állami magyar egyetem és a Székelyföld területi autonómiájanak hiányát. A román kormánydelegacióban levő magyar tagok többsege a román kirakatpolitikát szolgálva bagatellizálni próbálta a civil szervezeti vezetők által említett gondokat. |
| 2010. március Újabb lépés történt a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának önállósulasa felé. 2008 márciusától 71 alapszakot és 31 mesterszakot akkreditáltak külön magyar nyelven is. A magyar szakok önálló akkreditációja értelmében ezek a szakok külön törvényes biztonságot kapnak: felkerülnek a kormányrendelet formájában összeállított szakjegyzékbe - azaz jogszabály rendelkezik róluk. Magyari Tivadar rektorhelyettes szerint az alap- és mesterszakok oktatásszervezési önállósága nagy előrelépés a magyar tagozat számára, hiszen a magyar tannyelvű szakoknak jelenleg ugyanolyan státusza van, mint a román tannyelvűeknek. |
| 2010. január 9. Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás megteremtését támogató személyiségeknek megítélt Báthory Díjak ötödik, jubileumi átadási ünnepségére Marosvásárhelyen került sor. Ebből az alkalomból Tőkés László EP képviselő a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanáraival találkozott, és politikai támogatást ígért az általuk fölsorolt diszkriminatív állapotok megváltoztatása érdekében. |
| 2009. augusztus 10-13. Hantz Péter, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke washinhgtonban a Fehér Ház és a Szenátus tisztségviselőivel, valamint amerikai diplomatákkal találkozott. Tárgyalásai során ismertette a romániai oktatási rendszeben jelen levő magyarellenes, diszkriminatív elemeket, és tájékoztatást adott az állami magyar egyetem újraindítása, valamint a Székelyföld területi autonómiájának visszállítása iránti igényről. |
| 2009. július 14. Gémesi Ferenc, a kisebbségekért és nemzetpolitikai ügyekért felelos magyar államtitkár és Bogdan Aurescu román államtitkár bukaresti tárgyalásain a romániai magyar felsőoktatás rendezetlen helyzete is szóba került. A magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatosan megfogalmazódott az a magyar igény, miszerint a jelenleg több mint kilencven százalékban Magyarország által támogatott Sapientia egyetem működtetéséhez a jövőben a román állam is járuljon hozzá anyagilag. Gémesi szerint a vegyesbizottságnak betekintése kell legyen abba, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) miként alkalmazza a kétnyelvűséget a gyakorlatban. A társelnökök a jövőben közös látogatások keretében vizsgálják meg, miként érvényesül az anyanyelvi oktatás a vegyes tannyelvű intézményekben. |
| 2009. június 19. A kolozsvári székhelyű Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete két másik szervezet támogatásával (Kolozsvári Akadémiai Bizottság és Erdélyi Magyar Ifjak) megemlékező konferencia keretében) mutatta be a Fehér Könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról c. kötetet. A kötet hű képet nyújt az egykori Bolyai Egyetem ertékeiről, és azokról a kortárs politikai praktikákról, amelyek akadályozzák a másfél milliós közösség jogos elvárásának a megvalósulását. A bemutatón jelen volt Görömbei András, az MTA Határon Túli Tudományosság elnöki bizottságának a vezetője is. Ugyanezen a napon magyar ifjúsági és diákszervezetek élőláncot szerveztek a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete köré. Az élőlánccal az egykori Bolyai Egyetem erőszakos beolvasztásának 50 éves évfordulójáról kívántak megemlékezni. A megemlékezés az állami magyar egyetem visszaállításának szükségességére is felhívta a figyelmet. |
| 2009. május 18. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának egyértelmű törvényes garanciái, az önállóbb szervezési keretei továbbra sem kielégítőek, és az egyetem még mindig csak szórványosan jeleníti meg arculatában azt, hogy háromnyelvű. Többek közt ezt hangsúlyozta Magyari Tivadar rektorhelyettes azon a meghallgatáson, amelyet az egyetem minőségi felértékelése keretében tartott a román felsőoktatást ellenőrző hatóság (ARACIS) Arra a kérdésre, hogy hogyan kommentálja azt, hogy a meghallgatáson a német tagozat vezetői ezúttal is a többnyelvűséggel való teljes elégedettségüket fejezték ki a magyar tagozattól eltérően, a rektorhelyettes némi iróniával csak ennyit mondott: "Jólesik a mai időkben elégedett és lelkendező embereket is látni" - áll a BBTE magyar tagozata által kiadott sajtóközleményben. |
| 2009. március 17. Kötő József, az RMDSZ parlamenti kepviselője a román Képviselőházban felolvasott politikai nyilatkozatban erősítette meg, hogy az erdélyi magyarság nem mondott le a magyar tannyelvű állami magyar egyetem létrehozásának igényéről. A nyilatkozat a Bolyai Egyetem erőszakos megszüntetésének 50 éves évfordulója alkalmaból született. |
| 2009. február 11. Sógor Csaba RMDSZ-es és Gál Kinga FIDESZ-es európai parlamenti képviselő közös szervezésében, Memento 1959 címmel, ünnepi konferenciára került sor Brüsszelben, az Európai Parlament Antall József szárnyában. A két európai néppárti képviselő célja az volt, hogy méltó módon állítson emléket a Bolyai Egyetem felszámolásának, valamint az 1959-es év áldozatainak. Sógor Csaba rövid bevezetője után Henrik Lax svéd ajkú finn EP-képviselő és Miquel Strubell katalán nyelvészprofesszor közösségeik önálló felsőoktatási intézményeinek működéséről számoltak be. Végezetül sor került Páskándiné Sebők Anna Memento 1959 című emlékfilmjének levetítésére. A kisfilm Sógor Csaba megbízásából kifejezetten az erdélyi magyar közösséget ért tragikus esemény 50. évfordulójára készült. A román diplomácia közel harminc munkatársát utaztatta ki Brüsszelbe az eseményre, de végül az ünnepség megzavarása elmaradt. |
2008. december 15. |
2008. május 30. |
| 2008. május 17. A nemzeti kisebbségek elnyomására irányuló cselekedetek leleplezésére Újságírói Hálózat létrehozását javasolta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) Hantz Péter tudományos kutató, az EMNT alelnöke és Kovács Lehel egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. Indoklásuk szerint erre azért van szükség, mert több európai hagyományos nemzeti kisebbségnek már sikerült a nyelve és kulturális identitása megőrzését szolgáló valamilyen autonómiaformát kiharcolnia, másoknak viszont még mindig küzdeniük kell kisebbségi jogaikért. A MIDAS elfogadta Hantz Péter és Kovács Lehel javaslatát |
| 2008. május 16. A Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesületének (MIDAS) Santiago de Compostela-i közgyűlesen Kovács Lehel, a BKB alelnöke adta át Marius Cosmeanu román ujságírónak a a kisebbségi kérdésekről többségi nyelvű sajtóban publikáló szakembernek szánt Habsburg Ottó díjat. Laudációjában Kovács Lehel hangsúlyozta: 2006-ban, a Babes-Bolyai tudomanyegyetemen kihelyezett majd azonnal levert magyar es német felíratok kapcsán Marius Cosmeanu többször is tájékoztatta a román sajtót a magyar kisebbséggel szemben a romániai tanügyi rendszerben, megnyilvánuló diszkriminációról, a magyar nyelvű állami felsőoktatási intézmény létrehozásának szükségességéről. |
2008. május 15. |
| 2008. április 27. Kincses Ajtay Mária nyílt levélben fordul a romániai magyar politikai pártok és közképviseleti szervek vezetőihez. A levélben javaslatot tesz egy, az állami magyar egyetem létrehozásáról intézkedő törveny megalkotására, és a román parlamenthez népi kezdemenyezésként történő benyújtására. A BKB elnöke a törveny véglegesítésében, és a szükséges számú támogató aláírás összegyűjtésében kéri a címzettek segítségét. |
| 2008. február 13. Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosa, Knut Vollebaek látogatást tett a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, melynek során a román nacionalisták igényeinek megfelelő nyilatkozatokat tett. Az RMDSZ vezetői nem tiltakoztak a kijelentések ellen. Mint utóbb kiderült, a főbiztos végkövetkeztetése az volt, hogy akadályozni kell a Bolyai Egyetem újraindítását. Kijelentései ellen számos európai kisebbség képviselője tiltakozott. |
2007. december 6. |
| 2007. november 26. Jogerősen pert nyert a BBTE ellen Hantz Péter. A bíróság semmisnek nyilvánította a BBTE Fegyelmi Bizottságának elmarasztaló döntését. |
2007. november 20. |
| 2007. november 15. A Bolyai Kezdeményezá Bizottság elkészítette a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata költségvetési mérlegét. A munka során több esetben csak becsült adatokra lehetett támaszkodni, mert az egyetem vezetői megtagadták a törvény szerint nyilvános költségvetési sarokszámok kiadását. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy annak a pénzösszegnek egy jelentős része, amelyet az állami költségvetésből a magyar tagozat fenntartására utalnak ki, nem jut el a magyar tagozatig. Magyari Tivadar rektorhelyettes személyeskedő hangvételű levéllel próbálta elterelni a figyelmet a felszínre került ellentmondásokról. Válaszában Hantz Péter rámutatott a Magyari levelében foglalt hazugságokra. A levelezés teljes szövege itt tekinthető meg. |
|
2007. november A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerész asszisztensi, fogorvosi asszisztensi, valamint fogtechnikusi főiskolai szakjain a diákok és az oktatók kérése ellenére sem sikerült beindítani a magyar nyelvű képzést. A gyógyszerész asszisztensi szakon tizenhárom elsőéves magyar diák írta alá azt a nyilatkozatot, melyben magyar nyelvű előadások szervezését kérik. Írásos válasz azóta sem érkezett. Az egyetem román vezetői először különféle kifogásokkal hozakodtak elő: nincs órarend, nincs elég terem, stb. Mikor a magyar oktatók, Kincses Mária és Duducz Gyöngyvér professzorok szervezésében összeállítoták az órarendet és ingyen megtartották az órákat, a román vezetők elgáncsolták a kezdeményezést. Az ügy kapcsán Nagy Örs rektorhelyettes hangos és hosszú szóváltásba keveredett a gyógyszerészeti fakultás román dékánjával, de ez sem vezetett eredményre. |
|
2007. október 16. Toró T. Tibor parlamenti képviselő iktatta a román Oktatási és Kutatási Miniszternél azt a beadványt, amelyben a Babeş-Bolyai Tudományegyetem érintett oktatóinak 83%-a követeli az intézmény magyar tannyelvű természettudományi, illetve bölcsészettudományi karainak beindítását. |
|
2007. október 8. „2007 legyen valóban az egyenlő esélyek éve!"- Közmeghallgatás az Európai Parlamentben az önálló állami magyar egyetem ügyében Egyenlő esélyek címmel közmeghallgatást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a Babes-Bolyai Egyetem ügyében, Kónya-Hamar Sándornak, az RMDSZ EP-képviselőjének a kezdeményezésére. A rendezvényen megjelentek volt és jelenlegi EBESZ-szakértők, a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosi Irodájának munkatársai, továbbá a nyelvhasználati jogi kérdések, valamint a multikulturalitás területének független szakértői, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanáraival együtt megosztották véleményüket és tapasztalataikat a közönséggel. A közmeghallgatás elsősorban az EP-képviselőknek szólt, közülük is főként a kulturális és oktatási bizottság tagjainak, valamint az oktatásügy, a kultúra, a nyelvjogok és az esélyegyenlőség területén tevékenykedő lobbiszervezetek vezetőinek és szakembereinek. "Ha fölvették Romániát megoldatlan gondjaival, akkor legyen bátorsága az uniónak vállalni azt, hogy saját ügye, és a megoldásban feladatot kell vállalnia" - jelentette ki az RMDSZ európai képviselője. A közmeghallgatáson Robert Philipson professzor az európai többnyelvű egyetemek tapasztalatairól, a többféle kultúra találkozásának kedvező hatásairól beszélt. Úgy vélekedett, hogy - bár a Babes-Bolyai egyetem életét nem ismeri közelről - az egyetem internetes oldala arról tanúskodik, a multikulturalizmus nem erőssége az intézménynek. Gabriel Andreescu egyfelől elismerte, hogy a nemzeti kisebbségnek joga van szorgalmazni az önálló felsőoktatási intézményt. Másfelől alaposan megvizsgálandó, több oldalról körüljárandó, szakmai szempontból is mérlegelendő kérdésnek tartja annak eldöntését, vajon egy nagy intézmény megmaradása lenne-e jobb, vagy a kettéválasztás. A maga részéről megerősítette: sok mindent kellene javítani ahhoz, hogy a Babes-Bolyai egyetemen valódi multikulturális légkör alakuljon ki. |
|
2007. szeptember 25. Az év elején a Babeş-Bolyai Tudományegyetem érintett magyar oktatóinak 83%-a aláírásával támogatta azt a követelést, hogy jöjjön létre a BBTE-n magyar tannyelvű Természettudományi Kar, illetve Bölcsészettudományi Kar. Júniusban a MOGYE magyar tagozatán tanuló diákok több mint 70%-a írásban kérte a tagozat helyzetének rendezését, többek között a magyar karok létrehozását. Mivel az önálló intézményi keretek létrehozása tekintetében nem történt előrelépés, az OMDSZ, az Erdélyi Magyar Ifjak és a BKB Ifjúsági Karavánt szervezett, amely Marosvásárhelyről indulva, Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Budapest, Komárom, Győr, Bécs, München, Zürich és Genf érintésével érkezett Strassburgba, ahol Mateo Sorinas, az Európa Tanács parlamenti közgyűlés főtitkára átvette az aláírt ívek egy példányát és megígérte, hogy a panaszokat összegző dokumentumokat eljuttatja a közgyűlés elnökének és az oktatási szakbizottságnak is. Az Ifjúsági Karaván tagjai a fentebb említett városok környékén biciklivel, a városok között mikrobusszal utaztak. Útközben egyetemi városokban – így a szlovákiai kitérő során Révkomáromban – osztották szét szórólapjaikat, Genfben pedig fogadta őket az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának nemzeti kisebbségekkel foglalkozó illetékese. |
|
2007. szeptember 6. Teljesen jogos igény Erdélyben az önálló Bolyai Egyetem megteremtése - hangsúlyozta Strassburgban Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti küldöttségének vezetője, aki egyben az EP-ben működő Nemzeti Kisebbségügyi Csoport (Intergroup) elnöke is. Az Intergroup ülésén arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában az erdélyi magyarságnál nagyságrenddel kisebb lélekszámú nemzeti közösségek számára is biztosított az önálló, államilag finanszírozott anyanyelvi felsőoktatás. Az ülésen előadást tartott Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, akit a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemről (BBTE) a magyar feliratok kifüggesztése miatt korábban elbocsátottak, és szeptembertől egy rangos németországi tudományos kutatóintézet munkatársa. Hantz előadásában elmondta: az elmúlt héten ismeretlenek "Dohányozni tilos" és "Rauchen Verboten" magyar és német nyelvű táblákat helyeztek ki a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. Azok a táblák, melyekről az egyetem vezetősége nem szerzett tudomást, továbbra is az intézmény falain maradtak, annak bizonyítékaként, hogy a román oktatókat és diákokat nem zavarják a magyar és német feliratok. Hantz Péter az Intergroup segítségét kérte az önálló Bolyai Egyetem megteremtéséről szóló írásbeli EP nyilatkozat elfogadtatásában. Hantz elmondta, hogy a BBTE magyar oktatói mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatói is szorgalmazzák az intézmény magyar karainak beindítását. Schöpflin György megjegyezte, hogy a két vagy több különböző nyelven oktató felsőoktatási intézmények sehol sem működnek igazán jól: a svájci fribourgi/freiburgi egyetemen a német és a francia közösség közötti állandók a surlódások. Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke elmondta, hogy amit az erdélyi magyar szervezetek éveken keresztül nem tudtak elérni, azt két bátor magyar oktatónak, Hantz Péternek és Kovács Lehelnek, saját egzisztenciájuk kockáztatásával talán sikerül elérnie. |
|
2007. augusztus 28. Ismeretlenek magyar és német nyelvű "Dohányozni tilos" és "Rauchen Verboten" feliratú táblákat helyeztek ki a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. Az egyetem vezetősége azonnal intézkedett a többnyelvű feliratok fölkutatásáról, és a megtalált magyar és német nyelvű feliratokat leverették. |
|
2007. augusztus 2. Toró T. Tibor parlamenti képvislő iktatta a román Oktatási és Kutatási Miniszternél azt a beadványt, amelyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közel 800 magyar diákja (a magyar hallgatók több mint 70 százaléka) a magyar orvos és gyógyszerészképzés önállósulását, többek között a MOGYE magyar tannyelvű karainak beindítását követeli. |
| 2007. augusztus Jelentős erdélyi katolikus értelmiségiek nyílt levélben ítélték el, hogy Marton József, a BBTE Református Teológiai Karának professzora, aki megszavazta a magyar nyelvű feliratokat kifüggesztő oktatók menesztését, újból tagja lett a BBTE Szenátusának. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kioktató hangnemű nyilatkozatban válaszolt, megvédve az áruló professzort. |
|
2007. július 13. Bejegyzik a Bolyai Egyetem Baráti Egyesületének romániai szervezetét. A BEBE át kívánja venni a Bolyai Társaság szerepét, mivel a BT már hosszú ideje nem tett semmit a romániai magyar felsőoktatás önállósulása érdekében |
|
2007. június 27. Hantz Péter BKB-alelnök levelet írt Franco Frattini európai biztosnak, az Európai Bizottság alelnökének, amelyben kifejti: a BBTE vezetőinek félrevezető manővereit a román diplomácia is támogatja. A levélben Hantz az ET-alelnök segítségét kéri a Bolyai Egyetem újraindításának előmozdítása érdekében. |
|
2007. június 26. A Bolyai Kezdemenyező Bizottság közleményben javasolta az erdélyi magyar politikiai és civil szervezeteknek, hogy kezdjenek aláírásgyűjtést a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. A Bodó Barna BKB-elnök által szignált közlemény a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot is megszólítja. |
|
2007. június 25. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Európa parlamenti képviselői írásos nyilatkozatban kérték a Bolyai Egyetem újraindítását. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy Románia következetesen megtagadja a magyar állami egyetem helyreállításának lehetőségét, és elítélik Románia mindenkori kormányának elutasító, diszkriminatív magatartását. Ugyanakkor kérik az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, ítélje el a hazai hatóságok hozzáállását, és indítsa el azokat a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát a hivatkozott egyezményekben vállalt kötelezettségek betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. Az EP akkor kell napirendre tüzze az ügy tárgyalását, ha október 25-ig 393 képviselő aláírásával támogatja a kezdeményezést. A román ellenzéki pártok hisztérikusan reagáltak a történtekre, és a miniszterelnök lemondását követelték. |
|
2007. június 18. A MOGYE magyar diákjainak képviselői, Ádám Valérián, Orosz Jácint és Bécsi János sajtótájékoztatón jelentik be, hogy ha a BKB tízpontos követeléslistájának ügyében -melyet a MOGYE 720 hallgatója már támogatásáról biztosított- nem történik előrelépés, tüntetéseket és Strassburgba irányuló figyelemfelkeltő biciklitúrát szerveznek, valamint folytatni fogják az 1990. évi ülősztrájkot. Kovács Lehel, a BKB alelnöke a szervezet támogatásáról biztosította a magyar diákok képviselőit. |
|
2007. június 5. A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete (BEBE), két erdélyi ifjúsági szervezet (MIT és MIÉRT), Kányádi Sándor költő, tizenöt romániai magyar akadémikus és a BBTE több aktív oktatója az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordult a romániai magyar felsőoktatásban tapasztalható magyarellenes diszkriminációk ügyében. A HHRF, más szándékoktól vezérelve, ellenbeadványt fogalmazott meg. Ezt ürügyként használva két akadémikus nem írta alá a petíciót. |
|
2007. június 1. A MOGYE magyar tagozatának vezető oktatói és a BKB marosvásárhelyi tagozatának vezetői kompromisszumra jutottak a tízpontos követeléslista módosításának tekintetében, így az mindkét fél számára elfogadhatóvá vált. |
|
2007. május 29. A 980 magyar hallgatóból már közel 700 aláírta a BKB tízpontos követeléslistáját, és a MOGYE egyes vezető oktatóihoz közelálló tanárok ellenpropagandája is hatástalan maradt. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség Választmánya, felülbírálva az MMDSZ elnökének és szűkebb vezetőségének aláírásgyűjtés-ellenes álláspontját, a kezdeményezés támogatása mellett foglalt állást. |
|
2007. május 24. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke előadást tart Marosvásárhelyen, melyre a MOGYE oktatói is meghívást kapnak. A szervező EME és BKB vezetők az előadás utánra kötetlen beszélgetést szerveztek, mert a MOGYE oktatóinak közgyűlését már hat éve nem hívták össze. Az összejövetel elötti napokban a MOGYE magyar tagozatának néhány vezető oktatója sikertelen kísérletet tett az előadást követő beszélgetés meghiúsítására, azt terjesztve hogy az "államellenes, politikai cselekményekre nyújthat lehetőséget". A vita során a felszínre kerültek a MOGYE magyar tagozatának gondjai. Ádám Valerián egyetemi hallgató bejelentette, hogy a MOGYE 980 magyar hallgatójából már ötszáz aláírásával támogatta a BKB tízpontos követeléslistáját. Ajtay-Kincses Mária egyetemi tanár és Hantz Péter BKB-alelnök szorgalmazták, hogy a magyar oktatók körében is kezdődjön aláírásgyűjtés. |
|
2007. április 25. Kovács Lehel és Hantz Péter első fokon elvesztették a Babes-Bolyai Tudományegyetem ellen indított munkaügyi pert. A bíróság elfogadta az alperes azon érvelését, hogy a két oktatónak megadták a védekezés lehetőségét, amikor egy pecsét, aláírás és iktatószám nélküli idézéssel egy olyan egyetemi vizsgálóbizottság elé rendelték őket, amelyről az intézmény egyetlen szabályzata sem rendelkezik. Kovács és Hantz fellebeztek a nyilvánvalóan politikai nyomásra született döntés ellen. |
|
2007. április 23. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kihelyezték az első új, többnyelvű (román-magyar-angol) feliratot. Az egyetem vezetősége ígéretet tett a többnyelvű feliratozás folytatására. |
|
2007. április 20. A BKB sajtótájékoztatót szervez Marosvásárhelyen, melyen Sógor Csaba RMDSZ-szenátor, valamint Ajtay Kincses Mária és Kovács Lehel BKB-alelnökök vesznek részt. A sajtótájékoztatón Ajtay Kincses Mária ismertette a MOGYE magyar oktatóinak sérelmeit tartalmazó tízpontos listát, Kovács Lehel pedig átadta Sógor Csabának a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű karainak létrehozása érdekében gyűjtött aláírások egy példányát. A sérelmek egyike a feliratozással kapcsolatos: A MOGYE vezetősege az elmúlt húsz évben egyetlen többnyelvű feliratot sem helyeztetett ki. A BKB körlevélben tudatja a sajtó képviselőivel, hogy ha az épület felújítása során sem intézkednek a többnyelvű feliratok fölszereléséről, a BKB fogja kihelyezni azokat. Korábban Hantz Péter fényképfelvételeket készített és méretet vett a MOGYE kizárólag román nyelvű feliratairól. |
|
2007. április 19. Kozma József (Magyar Szocialista Párt) és Almássy Kornél (Magyar Demokrata Fórum) képviselők, az Európa Tanács Oktatási és Kulturális Bizottságának tagjai arról tájékoztatnak, hogy a Bizottság napirendre tűzi a Lindblad-indítványt, amely kivizsgálást javasol a romániai magyar kisebbséget a felsőoktatás terén sújtó diszkrimináció ügyében. |
|
2007. április 10. Bodó Barna első fokon pert nyert a Babes-Bolyai Tudományegyetem ellen. Mint ismeretes, a BBTE Etikai Bizottsága 2006 májusában megrovásban részesítette Bodó Barnát a BKB keretében kifejtett tevékenysége miatt. A bíróság a döntés visszavonására szólította fel az egyetemet. |
|
2007. április 10. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke iktatja az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén a magyar karok beindítása érdekében gyűjtött aláírások egy példányát, és írásbeli választ kér az RMDSZ vezetőitől arra a kérdésre, hogy milyen rövid, illetve hosszú távú stratégiával rendelkeznek a magyar felsőoktatás helyzetének rendezésére. |
|
2007. április 5. Az Országgyűlés Külügyi és határon Túli Magyarok Bizottságának üléstermében tartott sajtótájékoztatóján Hantz Péter átadja a magyar Európai Parlamenti és Európa Tanácsi képviselőknek a magyar nyelvű karok létrehozása érdekében, a BBTE oktatóinak körében gyűjtött aláírások egy-egy példányát. Az íveket az érintett magyar oktatók 87%-a aláírta. Hantz Péter kifejti, hogy a magyar nyelvű karok létesítése lenne az első lépés az önállósulás fele, amelyet aztán az állami magyar egyetem újraindítása követne. Hantz elmondja, hogy kollaboráns magyar rektorhelyettesek eltanácsolták az oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Az aláírást megtagadók közül egyesek attól féltek, hogy a fizetésük esetleg nem lesz magasabb a leendő magyar karokon. Többen attól tartottak, hogy önálló struktúrák esetén minőségi oktatást és kutatást kellene nyújtsanak, és erre nem lennének képesek. Veress Károly filozófiaprofesszor megtagadta a tanszékén gyűlt aláírások kiadását, majd hazug, ellenséges hangvételű levélben támadta a BKB tevékenységét. |
|
2007. április 4. Tisztújítás a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesületében. A budapesti szervezet új elnöke Zsigmond Barna Pál jogász, alelnökei Katona Szabó István író, Szabó T. Attila egyetemi tanár, valamint Tatai-Tóth András és Szatmáry Kristóf parlamenti képviselők. Az Egyesület célja, hogy társadalmi támogatást teremtsen a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében folytatott küzdelemhez. A megbeszélésen elhatározták, hogy a BEBE új szervezeteket hoz létre Erdélyben is. |
|
2007. március 26. A Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozatának elnöke, Ajtay Kincses Mária tanszékvezető egyetemi tanár tízpontos listát állít össze a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatóinak sérelmeiből. Mielőtt a dokumentumot a nyilvánosság elé tárhatta volna, ismeretlenek telefonon több ízben halálosan megfenyegették, és egy névtelen, mocskolódó és fenyegető levelet is elküldtek a részére. |
|
2007. március 16. A román diplomácia által támogatott szélsőségesen magyarellenes egyetemi vezetők újabb kiállítást rendeznek Strassburgban a BBTE „multikulturalitásáról”. A zárt körű rendezvényen részt vesz Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke, és Wolfgang Breckner rektorhelyettes is (mindketten a nacionalista egyetemi vezetés feltétlen kiszolgálói). Ezt megelőzően a BKB vezetői levélben hívták föl a meghívottak figyelmét a BBTE vezetőinek hazugságaira. A rendezvény ellen a BBTE újdonsült, kollaboráns magyar rektorhelyettesei nem emelték fel a szavukat. |
|
2007. március 1. Nem kívánja kommentálni a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatban lezajlott eseményeket Leonard Orban, a soknyelvűségért felelős európai biztos – derül ki abból a válaszból, amelyet a Románia EU-csatlakozásával hivatalba lépett tisztségviselő liberális európai parlamenti képviselők, köztük Szent-Iványi István (Szabad Demokraták Szövetsége) levelére adott. |
|
2007. február 16. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke látogatást tesz Kolozsváron. Az alkalomból szervezett értelmiségi találkozón Bodó Barna BKB-elnök és Magyari Tivadar, a BBTE új rektorhelyettese eltérő módon értékelik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetet. A rendezvény végén Sólyom László Hantz Péter társaságában a magasba emeli az egyik magyar feliratot, melynek kihelyezését az egyetem vezetői megakadályozták. |
|
2007. február 12. A romániai Nép Ügyvédjének (ombudsman) hivatala vizsgálni kezdte a Babeş–Bolyai Tudományegyetemről (BBTE) eltávolított két magyar oktató, Kovács Lehel és Hantz Péter ügyét. A vizsgálat tényét Camelia Reghini, a hivatal kolozsvári fiókjának szakértője erősítette meg az erdélyi Krónika napilap kérdésére. |
| 2007. február 1. Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke hivatalában fogadta a Sapientia Egyetem és a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit. |
|
2007. január 29. Hantz Péter levelet ír Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, melyben részletesen elemzi a Babes-Bolyai Tudományegyetem felirat-ügyben hozott határozatait, és rávilágít azok szándékos ellentmondásosságaira, valamint a végrehajtásuk elszabotálására. |
|
2007. január 25. Kiszivárog, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora fordításban hozzájut a magyar oktatók levelezési listájára küldött levelekhez. A BKB új, biztonságosabb elektronikus levelezési listát nyit a magyar karok beindításáért síkra szálló magyar oktatók részére. |
|
2007. január 24-25. Az Európa Tanácsban benyújtott, a romániai magyar felsőoktatással kapcsolatos határozati javaslattal ügyében történő lobbizás érdekében Hantz Péter Strassburgba látogat, ahol az ET számos vezető politikusával találkozik. |
|
2007. január 23. A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei, Hantz Péter és Kovács Lehel német nyelvű sajtótájékoztatót tartanak Bécsben, melyen ismertetik az erdélyi magyarság jogfosztottságát, és részletesen kitérnek a felsőoktatásban tapasztalható magyarellenes diszkriminációkra. |
|
2007. január 22. Határozati javaslat születik az Európa Tanácsban a romániai magyar kisebbséget a felsőoktatás terén sújtó diszkrimináció leküzdésére. A dokumentum, amelyet Göran Lindblad, a svéd delegáció vezetője nyújt be, felkéri a parlamenti közgyűlést, hogy vizsgálja meg: biztosított-e a magyar kisebbség esélyegyenlősége a romániai felsőoktatásban. A határozati javaslatot az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének számos vezető politikusa is aláírja. |
|
2007. január 19-22. A Szövetség a Közös Célokért mozgalom vezetője, Pogány Erzsébet felvidéki látogatásra hívja Kovács Lehelt és Hantz Pétert. Ennek során látogatást tesznek a komáromi Selye János magyar tannyelvű egyetemen, valamint megbeszéléseket folytatnak Duray Miklós és Szigeti László parlamenti képviselőkkel, és Hrubik Bélával, a Csemadok elnökével. Dunaszerdahelyen találkoznak Malina Hedviggel, a magyarságáért megvert egyetemista lánnyal. A látogatás pozsonyi sajtótájékoztatóval zárul. |
|
2007. január 18. Levélben fordult Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztoshoz négy liberális európai parlamenti képviselő, a magyarországi Szent-Iványi István (Szabad Demokraták Szövetsége), a lengyel Bronislaw Geremek, a finn Henrik Lax és az osztrák Karin Resetarits a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kialakult helyzettel kapcsolatban. |
|
2007. január Kovács Lehel és Hantz Péter munkajogi pert indítanak a Babes-Bolyai Tudományegyetem ellen. |
|
2007 január 16 A Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága fogadja a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit. A tanácskozáson az Európa Tanács jelenlévő magyar tagjai bejelentik, hogy határozattervezetet benyújtását kezdeményezik az Európa Tanácshoz a romániai magyar felsőoktatásban tapasztalható diszkriminatív állapotok ügyében. |
|
2007. január 15. Hantz Péter a kolozsvári Bulgakov kávéházban tartja meg utolsó statisztikus fizika előadását, mert az intézmény kapusai, felsőbb utasításra, berontottak előadásra és annak megszakítására kényszerítették a fiatal adjunktust. |
|
2007. január 12. Az egyetem szélsőségesen nacionalista vezetősége fenyegetésekkel és ígérgetésekkel „leszalámizta” a magyar oktatók vezető tanácsában részt vevő oktatók többségét. December 7-iki állásfoglalásukkal szemben, melyben feltételekhez kötötték a lemondással megüresedett vezetőségi helyek pótlását, feltétel nélkül teljesítik Bocsan rektor kívánságait, és új rektorhelyettesek (Magyari Tivadar és Nagy László) jelöléséről döntenek. Nagy Lászlónak oroszlánrésze volt abban, hogy 2004-ben meghiúsult a magyar karok beindítása. |
|
2007. január 10-14. A BKB nyilvánosságra hozza a magyar tannyelvű Természettudományi Kar létrehozása érdekében folytatott aláírásgyűjtés eredményeit, megjelölve hogy mely oktatók írták alá az íveket, és melyek utasították ezt el. A magyar karok beindítása ellen állást foglalt Nagy László kollaboráns rektorhelyettes több kollegáját is rávette egy, a nevek nyilvánosságra hozatala ellen tiltakozó nyilatkozat aláírására. Válaszában a BKB kifejti, hogy ami az egyetem magyar tagozatán folyik, az nem az egyetem belügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye. A BKB furcsának tartja, hogy az ellennyilatkozatot olyan oktatók is aláírták, akik 1990-ben, a Bolyai Egyetemért folytatott aláírásgyűjtés alkalmával nem emeltek kifogást a nevük nyilvánosságra hozatala ellen. |
|
2007. január 8. Nyilvánoságra kerül, hogy Szamosközi István kollaboráns egyetemi tanár, a BBTE Akadémiai tanácsának alelnöke, aki elsőként javasolta Hantz Péter és Kovács Lehel menesztését, plagizált a doktori disszertációjában. A disszertáció több része szó szerinti egyezést mutat egy francia szerző korábban megjelent, szintén pszichológiai tárgyú tanulmányának részleteivel, anélkül hogy erre a műre hivatkozás történne. Erre Bodó Barna, a BKB elnöke hívta fel a figyelmet kolozsvári sajtótájékoztatóján. |
|
2007. január Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter, Göncz Kinga magyar külügyminiszter levelére válaszolva azt írja, hogy „az akciójukat [a magyar feliratok kihelyezését] végrehajtó magyar tanárok által hivatkozott szenátusi döntés 2006 novemberében még nem volt érvényben, ez csak 2007. július 1-én lép érvénybe, és jelenleg csak tervezet szintjén létezik, jogi ereje nincsen”. A romániai Új Magyar Szó napilap „Ungureanu Göncz Kingát altatja” című, január 24-iki tudósításában megszólaltatta Cristina Nistort, a BBTE szóvivőjét, aki elmondta: „az egyetemen nem létezik ilyen szenátusi határozat, és a román külügyminiszter által említett időpontról sem tudnak. A többnyelvű feliratok kérdéséről tervezet készült ugyan, de nem született még róla szenátusi döntés”. Az erdélyi Krónika napilap január 26-iki számában a román Külügyminisztérium pontosítását közli: „A román külügyminiszter csak arra a határozattervezetre utalt, melyet 2007. július elsejétől alkalmazhatnak, abban az esetben, ha ezt a BBTE vezetősége elfogadja”. |
|
2006. december Az erdélyi Transindex hírportálon közzétett, a két magyar oktató elbocsátása ellen tiltakozó felhívást több mint tízezren írják alá elektronikus úton. |
|
2006. december A BBTE Matematika-Informatika, valamint Fizika karának oktatói és diákjai tiltakozásukat fejezik ki Kovács Lehel és Hantz Péter elbocsátása miatt. Habár a tiltakozást minden oktató, és a diákok döntő része is aláírja, az egyetem vezetése nem visszakozik. |
|
2006. december 20. A BBTE Szenátusa másodszor szavazza meg – utóbb érvényt is szerezvén határozatának – Hantz Péter és Kovács Lehel munkaszerződésének a felbontását. A döntés előkészítése procedurálisan megkérdőjelezhető, hiszen a Szenátus ülésén jelentést tevő Fegyelmi Bizottságról (Comisia de Disciplină) az egyetem egyetlen korábbi szabályzata sem rendelkezik. |
|
2006. december 19. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen lezajlott események kapcsán Hantz Pétert, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökét meghallgatja a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága. |
|
2006. december Mivel a korábbi aláírásgyűjtés óta már több mint egy év eltelt, a BKB újabb aláírásgyűjtésbe kezd a magyar tannyelvű karok létrehozása érdekében. 2007 márciusáig az érintett magyar oktatók 87 %-a írta alá az íveket. |
|
2006. december Egyed Emese professzor és Sárkány Kiss Endre docens lemondanak szenátusi tagságukról, Bakk Miklós docens pedig magyar tagozatvezetői tisztségétől válik meg. |
|
2006. december 12-15. Hantz Péter és Kovács Lehel közös beadványa, a BBTE rektorának feljelentése és Hiller István magyarországi miniszter levele következményeként a román Oktatási Minisztérium kivizsgálást indít a BBTE-n. A kivizsgálás napján teszik közzé a román oktatási miniszter döntését, melynek értelmében a BBTE-t kitüntetik a multikulturalizmus értékeinek európai szintű meghonosításáért. A Bizottság jelentése szerint az egyetem rektora nem adott át nekik semmiféle hivatalos dokumentumot, az eseményekről is csak a Külügyminisztériumtól tudnak, ilyen körülmények között pedig nem tudták lefolytatni a vizsgálatot. Annyit állapítanak meg, hogy a tanítás zavartalanul folyik, Hantz Péter és Kovács Lehel pedig nincsenek menesztve az állásukból. |
|
2006. december Göncz Kinga magyar külügyminiszter, Hiller István magyar oktatási miniszter valamint Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke levelet írtak román kollegáiknak, melyekben a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezését kérték. |
| 2006. december 11. Merre tovább BBTE? címmel vitaestet szervez a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága. A KoMPoT-műhely meghívottjai Bodó Barna, a BKB elnöke, Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke és Bakk Miklós politológus-publicista. Az egyetemért folytatott küzdelmet hosszú ideje elszabotáló Bolyai Társaság elnöke élesen támadta a Bolyai Kezdeményező Bizottságot. |
| 2006. december 9. A BKB három vezetőjét – Bodó Barnát, Hantz Pétert és Kovács Lehelt Csíkszeredában Julianus-díjjal tüntetik ki a magyarság megmaradásáért végzett tevékenységükért. |
| 2006 december 7. A magyar oktatók vezető tanácsának három kijelölt képviselője (Magyari Tivadar, Veress Károly és Ionescu Klára) a BBTE magyar tagozatvezetői értekezlete nyomán beadvánnyal fordulnak a BBTE rektorához, amelyben a lemondások után kialakult helyzetben néhány lényegi kérdés rendezését tekintik a továbblépés feltételének. Ezek: a magyar tagozat helyzetének rendezése, a többnyelvű feliratok kihelyezési dátumának a megjelölése, a Hantz Péter és Kovács Lehel kizárására vonatkozó vitatható szenátusi döntésre való visszatérés. A rektor nem reagált a beadványra. |
| 2006. december 7. Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), diák és ifjúsági szervezetekkel összefogva tüntetéseket szervez a BBTE rektori hivatalának visszaélései ellen, és az elbocsátott oktatók visszavétele érdekében. A tüntetésen felolvassák az RMDSZ, az öt magyar parlamenti párt, a magyar EP képviselők, román és külföldi értelmiségiek tiltakozását, valamint a BBTE egyik román professzorának, Aurel Codoban-nak a szolidaritási nyilatkozatát. |
| 2006. december 5. Számos neves közéleti személyiség is aláírja azt a tiltakozást, amelyben állásfoglalásra szólítják fel az Erdélyi Református Egyházkerületet és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget annak két lelkész-oktatónak – Buzogány Dezső és Marton József – az ügyében, akik Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása mellett szavaztak a BBTE szenátusának november 27-ei ülésén. A tiltakozást, többek között, aláírja Terényi Ede, zeneszerző, Szőcs Géza, író, Almási István, néprajzkutató, Csép Sándor tévés újságíró, Buchwald Péter, volt szenátor, Komáromi József, egykori politikai elítélt, Antal András, nyugalmazott egyetemi tanár, Irsay László, orvos, Tellmann Jenő, fizikus, Szilágyi Istvánné Tamás Júlia, tanár, Szilágyi István, író, Szőcs István, író, László Noémi, költő, Tibád Levente, nyugalmazott tanár, Gaal György történész, valamint Tőkés Elek, iskolaigazgató. |
| 2006. november 30. Lemondások az egyetemen: a BBTE két magyar rektorhelyettese, Nagy László és Salat Levente is lemondanak Hantz és Kovács kidobása miatt. A rektorhelyettesek feladatkörét ideiglenesen egy öttagú testület veszi át – Magyari Tivadar, Veress Károly, Ionescu Klára, Benedek József és Vincze Mária –, akik közül utóbbi kettő a rektorral való találkozás után, melynek során a rektor a tagozat helyzetével kapcsolatos kérdésekre kitérő válaszokat adott, lemondtak tisztségükről. |
| 2006. november 29. A szenátusi döntés jogi és eljárási hibáit korrigálandó, az egyetem vezetősége egy frissen alakult Vizsgáló Bizottság (Comisia de Cercetare) elé citálja Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Mivel a másnap (november 30.) tartandó kihallgatás előtt nem ismeretes a bizottság összetétele, működési szabályzata, Hantz Péter és Kovács Lehel nem megy el a kihallgatásra. Helyette sajtótájékoztatót tartanak az egyetem főépületet előtt, amelyen bemutatják az idézőt: egy fejléc, pecsét, dátum, aláírás és iktatószám nélküli, A4-es oldalra nyomtatott szöveget. |
| 2006. november 27. A rektor javaslatára, eljárási szabályok megsértésével és jogilag alaptalanul, a szenátus többségi szavazatával kizárja a BBTE oktatói testületéből Hantz Pétert és Kovács Lehelt. A kizárás ellen 11 szenátor szavazott – 9 magyar és 2 román –, ugyanakkor 4 magyar szenátor, név szerint Szamosközi István, János Réka, valamint a magyar teológiai karok képviselői, Marton József és Buzogány Dezső, megszavazzák a kizárást. Közülük utóbb Buzogány Dezsőt egyháza vezetői lemondatják szenátusi tagságáról. |
| 2006. november 22. Hantz Péter a BBTE Kémiai Karán – a sajtó jelenlétében – magyar „Dohányozni tilos!” táblákat helyez ki román megfelelőik alá. A Bölcsészettudományi Kar épületében erőszakkal fellépnek ellene, de ott is sikerül kihelyeznie a táblákat (Ady Endre Terem, Brassai Sámuel Terem, Magyar Irodalomelméleti Tanszék). Közelharc árán két táblát a főépületben is fölszegezett, melyeket rövid időn belül letörtek és megtapostak az egyetem biztonsági alkalmazottai. A rektor szélsőséges magatartásra való hivatkozással és rongálás vádjával feljelenti a rendőrségen Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Az utóbbi oktató, bár segített az akció előkészítésében, a táblakihelyezésben tevőlegesen nem vett részt. |
| 2006. november 8. Kovács Lehel sajtótájékoztatóján ultimátumot jelent be: amennyiben a BBTE rektori hivatala november 19-ig nem intézkedik a kétnyelvű feliratok kihelyezését illetően – amelyre vonatkozóan testületi döntés létezik – a BKB fogja ezeket kihelyezni. Másnap a rektor azt nyilatkozza, hogy nem szükséges a magyar feliratok kihelyezése, mivel a döntés csak az egyetemre vonatkozó szimbolisztikára érvényes, és ennek már eleget is tettek azzal, hogy néhány termet elneveztek magyar személyiségekről, és Farkas Gyula egykori rektor mellszobrát is felállították. |
| 2006. november 2-5. A BKB megszervezi a II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciát, amelyre 13 országból érkeznek résztvevők. A Konferencia többek között kiegészíti az Európai Kisebbségi Felsőoktatási Charta tervezetét (Kolozsvári Charta). A Konferencia részvevői a BKB törekvéseit támogató Szolidaritási Nyilatkozatot fogadnak el, amely megállapítja az erdélyi magyarság jogfosztottságát, és rávilágít arra is, hogy a román államhatalom kollaboráns magyar egyetemi vezetők közreműködésével akadályozza a jogos követelések teljesítését. A résztvevők megtekintették a BBTE rektori folyosóját, ahol kizárólag csak a volt román rektorok domborműveit helyezték el. |
| 2006. október 17-18. Erdély több városában – Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában –, a BKB kezdeményezésére magyar ifjúsági szervezetek Nyílt Napot szerveznek az önálló magyar felsőoktatás kérdéseiről, melyen 1956 egyetemi áldozatairól is megemlékeznek. |
| 2006. szeptember 25. Hantz Péter Hágában Rolf Ekeussal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Kisebbségi Főbiztosával tárgyal, majd dokumentumokat ad át holland parlamenti képviselőknek a romániai magyar kisebbséget érő sérelmekről. A megbeszélések végén egy EBESZ alkalmazott közölte Hantz Péterrel, hogy a velük már kapcsolatban lévő Markó Attila az RMDSZ nevében azt hangsúlyozza, hogy mindannak az ellenkezője igaz amit a BKB alelnöke állít ("they say the opposite"). Magyarán, az RMDSz arról győzködi a nemzetközi közvéleményt, hogy az erdélyi magyarság jogegyenlőségnek örvend. Hantz Péter azonnal számon kérte a történteket Markó Béla RMDSZ elnökön, de kitérő választ kapott. |
| 2006. július 14. A BBTE Etikai Bizottságának javaslatára a rektor Bodó Barnát figyelmeztetésben, Hantz Pétert írásos megrovásban részesíti; a két oktató munkajogi pert indít a rektor ellen hivatali visszaélés vádjával. 2007 áprilisában Bodó Barna megnyeri a pert. |
| 2006. július 9. A BKB három vezetőjét a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete Wass Albert-díjjal tünteti ki. |
| 2006. július 5. A BBTE Etikai Bizottsága meghallgatja a BKB vezetőit. Az Etikai Bizottság magyar és német tagjai távol maradtak az üléstől. |
| 2006. június 26. A BBTE rektora felkéri az egyetem Etikai Bizottságát, vizsgálja ki a BKB vezetőinek „egyetem-ellenes, az egyetem hírnevét romboló” tevékenységét; a BKB vezetőinek A BBTE Etikai Bizottsága általi meghallgatására az első időpontban nem kerül sor, mert a BKB vezetői sérelmezik, hogy a BBTE Etikai Kódexe sérti a hatályban lévő romániai törvényeket. (Az 571/2004-es törvény 7-es cikkelye úgy rendelkezik, hogy hasonló esetekben az Etikai Bizottságnak 3 nappal a meghallgatás előtt közleményben kell fordulnia a sajtóhoz, és a meghallgatáson részt vehetnek újságírók, valamint a szakszervezet képviselője is. A BBTE Etikai Kódexe ezzel szemben azt állítja, hogy a Bizottság ülései titkosak.). Pár nappal később a BKB vezetőinek írásban letett óvását a BBTE EB írásban elutasítja. |
| 2006. június 7. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke az ENSZ Emberjogi Főbiztosságához tartozó kisebbségjogi, illetve az oktatáshoz való jogi iroda vezető munkatársaival találkozik Genfben. Ismerteti a romániai magyarság és a magyar nyelvű oktatás problémáit, valamint dokumentumokat ad át az erdélyi magyarság jogos követeléseiről. Tárgyalásain kitér a tordai magyar iskola létrehozásának elodázására, és a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályájának ügyére is. |
| 2006. június 6. Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi oktató rágalmazó cikket közöl az Élet és Irodalom hetilapban, melyben „szakmailag inkompetens ágensek gyülekezetének” nevezi a BKB-t. A BKB jogi útra terelte az ügyet. Az ÉS kiadója azzal védekezett hogy az „ágens” szó nemcsak ügynököt, hanem vegyi reagenst is jelenthet, és első fokon megnyerte a pert. |
| 2006 május 25 Kása Zoltán professzor sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek nincs alapító okirata, a Bolyai Egyetem pedig jogi értelemben létezik. 2007 májusában a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete pert indít a román állam ellen, kérve a Bolyai Egyetem létezésének kimondását. A sajtótájékoztatón Hantz Péter és Szász Csaba BKB vezetők bemutatták azokat a cikkeket, melyek bizonyítják, hogy Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke kommunista funkcionárius és rádiócenzor volt. |
| 2006. május 24. A BKB Bukarestben szervez fórumot a romániai magyar felsőoktatás kérdéséről. A fórumon román és magyar politikusok, valamint a civil szférát képviselő értelmiségiek – Ecaterina Andronescu, Gabriel Andreescu, Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu, Andrei Dorobanţu – vesznek részt. |
| 2006. május 9. Erdély több településén ökumenikus imaesteket szerveznek az önálló magyar egyetemért. |
| 2006. április 6. Az erdélyi magyar felsőoktatás kérdésének Romániáról szóló országjelentésbe foglalását kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetője, Hantz Péter alelnök és Péntek Imre titkár az Európai Bizottság bukaresti küldöttségénél és az Egyesült Államok romániai nagykövetségén tett látogatásán. |
| 2006. április A BKB tiltakozó levél-kampányt kezdeményez az EU illetékeseinek címére, mivel a Románia EU-felvétele előtti jelentésből kimaradt a magyar felsőoktatás kérdése; az akció nyomán több ezer levél jut el az Európai Bizottság felelős tisztségviselőihez. A néhány hónappal későbbi zárójelentés már felszólította Romániát a kérdés rendezésére. |
| 2006. március 25. A BKB politikai fórumot szervez a romániai magyar felsőoktatásról. A rendezvény szervezését az RMDSZ is támogatta. A fórum Zárónyilatkozatát, a BBTE kollaboráns, a román nacionalizmust kiszolgáló magyar vezetői (Salat Levente és Nagy László rektorhelyettesek) kivételével minden oktatásban érdekelt magyar testület képviselője aláírja, kezdve az RMDSZ szövetségi elnökével, el egészen a magyar történelmi egyházak vezetőiig. |
| 2006. március 20-22. A Tőkés László EMNT-elnök, Királyhágó-melléki református püspök által vezetett, politikusokból és civil vezetőkből álló delegáció tagjaként Bodó Barna BKB-elnök Brüsszelben az erdélyi magyarság jogos elvárásai (autonómia, anyanyelvű felsőoktatás, egyházi javak visszaszolgáltatása) érdekében az Európai Parlament és az Európai Bizottság tisztségviselőinél lobbizik. |
| 2006. március 2. A Nobel-díjas tudósok által is aláírt levél közzététele után a magyar tagozat kollaboráns vezetői kénytelenek -két évnyi halogatás után- összehívni a magyar oktatók közgyűlését. Többen bírálják a fennálló helyzetet (Péntek János, Egyed Emese, Kása Zoltán, Néda Zoltán, Vekov Károly, Bakk Miklós). Salat Levente rektorhelyettes, akinek 2004-ben oroszlánrésze volt a magyar karok beindításának megakadályozásában, azzal vezeti félre a közgyűlést, hogy a karok létrehozása politikai szinten bukott el. Kovács Lehel kéri, hogy a magyar tagozat vezetői egyértelműen foglaljanak állást a magyar karok létrehozásának ügyében. Selyem Zsuzsa és Könczei Csilla tiltakoznak a kérdésfeltevés ellen, a katolikus teológiai kar dékánhelyettese, Holló László felszólítja pedig a magyar oktatókat, hogy egyszer s mindenkorra mondjanak le a Bolyai Egyetem újraindításának igényéről. Az indítványt, Hantz Péter érvelése után, elvetik. Bodó Barna kéri a közgyűlés intézményesítését, és a BBTE struktúrái közé való beillesztését. Hantz Péter Szamosközi István Akadémiai Tanács alelnök tevékenységét illetően bizalmi szavazást kér. A gyűlés vezetői kitértek a szavazás napirendre tűzése elől, végül a vezetőkről szóló bizalmi szavazásról szavaz a közgyűlés, és az indítványt elveti. A közgyűlés, Egyed Emese és Horváth Andor javaslatára, két Nyilatkozatot fogad el. |
| 2006. február 28. Kertész Imre személyes támadásaként értelmezte Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem volt rektora a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik cikkét, melyben a Nobel-díjasok Bolyai Egyetem ügyében írt nyílt levelét ismertették. A német napilap ugyanis az íróknak, tudósoknak az önálló állami magyar egyetem létrehozását sürgető levelét azzal az alcímmel ismertette, hogy „Kertész Imre tiltakozik a kolozsvári román állami egyetem ellen”. Habár a cikkben Kertész meg sem szólal, Marga sajtótájékoztatón jelenteti be, hogy bepereli Kertész Imrét rágalmazásért. Később Marga elállt szándékától. |
| 2006. február 27. Egyed Emese, a BBTE szenátusának tagja, megbeszélésre hívja a magyar oktatókat, ahol megvitatják a kialakult helyzetet, a szenátusi tagok pedig beszámolnak a magyar tannyelvű karok létrehozása érdekében benyújtott beadvány sorsáról. |
| 2006. február 23. Magyari-Vincze Enikő a Transindex hírportálon személyes naplójegyzetet (blog) közölamelyben anélkül, hogy tételesen utalna rájuk, a BKB tagjait „a pozíciókból kiszorultak, a tudományosan frusztráltak, meg a Fidesz-elkötelezett szolgalelkűek” csoportjának minősíti. Szövegére Bakk Miklós (Krónika, 2006. március 3-5.) válaszol és miután szakmai érveket sorol fel Magyari-Vincze állításaival szemben, megállapítja: „A BKB egyoldalú bírálata e helyzetben nem egyebet jelent, mint Andrei Marga [szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román politikus, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke] hangján megszólalni”. A kollaboráns Magyari-Vincze egy németországi konferencián, és egy német újság hasábjain is azt próbálta bizonygatni, hogy az erdélyi magyarság jogegyenlőségnek örvend, és a Babes-Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitás mintaképe. |
| 2006. február 20. A BBTE szenátusa elutasítja a magyar karok létrehozására vonatkozó kérés napirendre tűzését; a BKB vezetőit a rektor levélben szólítja fel, hogy „hagyjanak fel az egyetem elleni hazug és hírnevet romboló kampánnyal”, valamint adminisztratív intézkedést helyez kilátásba, amennyiben a felszólításnak nem tesznek eleget. |
| 2006. február 8. Közzéteszik a 81 nemzetközi hírű tudós – köztük 12 Nobel-, Wolf- és Fields-díjas –, José Manuel Barroso EB elnöknek, Traian Băsescu román államfőnek és Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnöknek címzett nyílt levelét, amelyben a Bolyai Egyetem újraindítása mellett foglalnak állást. A levelet február 22-én Hantz Péter és Szász Alpár Zoltán BKB vezetők adták át Barroso EB-elnök brüsszeli irodájának. Válaszképpen a BBTE kétszáz román értelmiségivel irattat alá egy petíciót, amelyben a kisebbségi jogok megadásának „veszélyeire” hívják föl a figyelmet. |
| 2006. február Szent-Iványi István Európa parlamenti képviselő Brüsszelben eljuttatta Hantz Péter BKB alelnökhöz azt a BBTE-kiadványt, melyet a román megfigyelők, illetve Románia EU-s Állandó Képviselete terjesztett az Európai Parlamentben. A füzet szerint a BBTE falain többnyelvű feliratok vannak! |
| 2006. január 27. A BKB kezdeményezésére a BBTE Nagy Szenátusának magyar tagjai (az erdélyi történelmi egyházak püspökei, azon települések magyar polgármesterei, melyekben a BBTE-nek tagozatai működnek) nyílt levélben fordulnak az egyetem rektorához, a magyar tannyelvű karok létrehozása érdekében. A BBTE rektora semmitmondó levében válaszol. |
| 2006. január 20-21. Hantz Péter és Bodó Barna svájci és német városokban előadásokat tartanak a Bolyai Egyetem újraindításáért folytatott küzdelemről. Ezt követően Hantz Péter a német Bundestag, és az osztrák Nationalrat képviselőivel folytat megbeszéléseket. |
| 2006. január 15-19. Bodó Barna BKB-elnök és Fekete Oszkár egyetemi hallgató lobbiútja Strassburgban, ahol az Európai Parlament képviselőivel találkoznak. |
| 2005. december 14. Kása Zoltán, a BBTE Matematika és Informatika Kar dékánhelyettese lemond szenátusi tagságáról és magyar tagozatvezetői tisztségéről, mivel a Kari Tanács elutasította a magyar tannyelvű Informatikai Tanszék létrehozását. |
| 2005. december 12. A BKB beadványt szerkeszt a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a közoktatásban tapasztalható diszkriminatív állapotok, mindenek előtt a román nyelv nem megfelelő oktatása és az érettségi vizsgák lebonyolítása tárgyában. A beadványt számos magyar értelmiségi és politikus aláírta. A Bizottság áprilisi válaszában igazat ad az előterjesztőknek, és azt a véleményt fogalmazza meg, hogy a román nyelvet nem román anyanyelvű diákoknak nem szabad a román anyanyelvű gyerekek részére előírt módon tanítani. A döntésnek, a román törvények szerint, nincs kötelező érvénye. |
| 2005. november 29. A BKB vezetői iktatják azt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szenátusához címzett indítványt, amelyben az érintett magyar oktatók 83%-a kéri, hogy az intézmény hozzon létre magyar tannyelvű Természettudományi, Bölcsészettudományi, illetve Társadalom- és Gazdaságtudományi karokat. |
| 2005. november 25. Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem szervezésében sor kerül a Kárpát-medencei Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciára, melyen megünnepelték a Bolyai Egyetem 60 éves, valamint a PKE 15 éves alapítási évfordulóját, és megtartották a magyar nyelven is oktató erdélyi egyetemek seregszemléjét. A rendezvényen szó volt egy erdélyi magyar felsőoktatási tanács létrehozásáról. |
| 2005. október 24. A BBTE hivatalos közlönye (Buletin Informativ) 22-es száma az egyetem Igazgató Tanácsának 2005. október 24./13405. sz. határozatát közli, melyben a 8. pont „a multikulturális profil működését és láthatóságát” taglalja. Itt a d) pont a többnyelvű feliratozásról szól, és a megjelölt határidő 2006. január 10. |
| 2005. október 17. Erdély több városában – Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon –, a BKB kezdeményezésére egyidejűen több ezren tüntetnek a magyar felsőoktatás önállósulását követelve. 1990 márciusa óta ez az első tüntetés az erdélyi magyar oktatás érdekében. |
| 2005. szeptember 25-30. Hantz Péter és Kovács Lehel Strassburgban és Brüsszelben, az Európa Parlamentben ismertetik a romániai magyar felsőoktatás valós helyzetét, és előadást tartanak az Európai Parlament nemzeti kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja (Intergroup) előtt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem közleményben tiltakozik. |
| 2005. szeptember 1-3. Bodó Barna részt vesz a többnyelvű egyetemek Helsinkiben megrendezett II. európai konferenciáján, és előadást tart a BKB által kezdeményezett Kisebbségi Felsőoktatási Chartáról. |
| 2005. július 20. Hantz Péter és Kovács Lehel Tusnádon, a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen előadást tartanak az önálló erdélyi magyar felsőoktatás megteremtésének lehetőségeiről, és az európai kisebbségi felsőoktatási intézményekről. |
| 2005. július 12. A BBTE Szenátusának ülésén Egyed Emese tanszékvezető egyetemi tanár fölveti a többnyelvű feliratozás kérdését. A kérdésre a Rektori Hivatal a 2005. július 13./20199 sz. iratban válaszol, miszerint egy történészekből és tanárokból álló, e célra kijelölt bizottság hatásköre a szimbolisztikával és történelemmel kapcsolatos projekt kivitelezése. Az iraton szereplő határidő: 2007. július 1. |
| 2005. június 24. Az első Bolyai-est Kolozsvárott: vita a magyar felsőoktatás kérdéseiről. Az év folyamán további négy vitaestre kerül sor. A rendezvénysorozat egyik célja a román értelmiség képviselőivel folytatott párbeszéd kereteinek megteremtése. |
| 2005. június Salat Levente rektorhelyettes határozattervezetet készít a többnyelvű feliratozás folyamatának elindítása érdekében. A határozattervezetet az egyetem legfelsőbb döntéshozó szerve, a Szenátus soha nem tárgyalta meg, így arról döntést sem hozott. |
| 2005. május 25. Az I. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia az Interneten zajlik. A rendezvényen mintegy 25 európai kisebbségi, és vegyes tannyelvű felsőoktatási intézmény képviselői vesznek részt. Itt kerül bemutatásra a Bakk Miklós és Bodó Barna által kidolgozott Kisebbségi Egyetemi Charta is. |
| 2004. október A Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatóinak egy csoportja elhatározza, hogy nemzetközi konferencia szervezésével irányítja a figyelmet az erdélyi magyar felsőoktatás megoldatlan kérdéseire. A konferenciát előkészítő tevékenységet két fiatal oktató, Hantz Péter fizikus és Kovács Lehel informatikus vezeti. A szervező csoport elnökéül, amely később a Bolyai Kezdeményező Bizottságként válik ismertté, Bodó Barnát kérték fel. |
| 1997 első hónapjainak eseményei |
| A Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett korábbi tevékenységek feldolgozása folyamatban van. |