Kézbe veszi a magyar feliratok ügyét a BKB - Ultimátum a BBTE-nek

(Krónika, 2006. november 9.)


    Saját kezűleg és maguk költségén helyezik el a magyar nyelvű feliratokat a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai, ha az intézmény november 19-éig ezt nem teszi meg. Kovács Lehel, a BKB alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: az ehhez szükséges összeg különböző adományokból gyűlt össze, november 20-án pedig készen állnak elhelyezni a magyar feliratokat, kezdve a rektori hivatal bejáratától a "Dohányozni tilos" tábláig.


    Kovács szerint a többnyelvű feliratok elhelyezésére az egyetem szenátusa már tavaly májusban elfogadott egy határozatot, melyet máig sem alkalmazott. A rektor legutóbb azzal utasította el a konkrét időpont megjelölését, hogy a feliratokat egy történészekből álló bizottságnak is véleményeznie kell. "Az egyetem 21 karának összes épületében körülbelül kétezer táblácskára van szükség - magyarázta a BKB vezetőségi tagja. - Mi egyelőre azt térképeztük fel, hogy a főépületen milyen feliratokra van szükség, és szándékunkban áll ezeket ki is tenni."


    Nicolae Bocşan, a BBTE rektora csupán rövid nyilatkozatban reagált a BKB kijelentéseire. Véleménye szerint a kérdéses szenátusi határozat "a szimbolisztikára utal", és a BBTE ennek eleget is tett azzal, hogy több termet elnevezett magyar személyiségekről, továbbá az épületben felállították az intézet egykori magyar rektorának, Farkas Gyulának a mellszobrát. "Ami a feliratokat illeti, meg kell vizsgálni, hogy ezt mennyire engedik meg a román törvények - fejtette ki Nicolae Bocşan, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. - Az egyetem döntése nélkül senki nem tehet ki semmilyen feliratot az épületben."


    A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) viszont ragaszkodik elképzeléséhez. Annál is inkább, mivel a hétvégén tartott, Kisebbségi Egyetemek Konferenciáján részt vevő intézetek képviselői - Kovács Lehel szerint - értetlenkedve fogadták, hogy míg a BBTE külföldön terjesztett reklámanyagai multikulturális egyetemként tüntetik fel az intézményt, az egyetem épületében egyetlen magyar felirattal sem találkoztak. A résztvevők egy nyilatkozatot is elfogadtak a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. Az aláírók eszerint megütközéssel tapasztalják, hogy a romániai magyar kisebbség nem rendelkezik sem önálló állami anyanyelvű egyetemmel, sem pedig kulturális autonómiával. A dokumentum felhívja a figyelmet arra: Európában ma már gyakorlat, hogy az állam biztosítja a jelentős lélekszámú, hagyományos nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek számára az anyanyelvi felsőoktatáshoz való jogot. "Mi, Európa jobb helyzetben levő kisebbségeinek képviselői szolidaritást vállalunk a sok tekintetben jogfosztott erdélyi magyarsággal - áll az elfogadott nyilatkozatban. - Velük együtt valljuk, hogy jogos igényük a kommunista diktatúra idejében megszüntetett, magyar tannyelvű Bolyai Egyetem újraindítása, biztosítani kell számukra az anyanyelvi felsőoktatási intézményekhez való jogot. Ez közös európai érdek, senki nem kerülhet anyanyelve miatt hátrányos helyzetbe."