A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói 2006 március 2-i közgyűlésének
NYILATKOZATA

A romániai magyar közösség elismeri és értékeli, hogy felsőoktatási intézményeinkben, egyetemünket is beleértve, 1989 után jelentős előrelépés történt az anyanyelven folyó oktatás terén.
A kérdést ezzel együtt nem tekintjük sem végleg megoldottnak, sem pedig sok tekintetben kielégítően rendezettnek. Emlékeztetünk ezzel kapcsolatban arra, hogy a kolozsvári Zeneakadémia folyamatosan elutasítja a magyar oktatási nyelvként való használatát. Hasonló a helyzet az agrártudományi és a műszaki egyetemeken is. Ide soroljuk a BBTE vezetőségének elutasító magatartását is a magyar egyetemi oktatók túlnyomó többsége által megfogalmazott kérések tényleges megvitatását és megoldását illetően.
Az utóbbi időben emiatt előállt feszültség, a folyamatosan zajló "nyilatkozat-háború" megannyi jele annak, hogy szükségessé vált az egyetemi közösségen belüli viszonyok újrarendezése, a meglévő struktúrák kiépítési folyamatának újraindítása. Ennek érdekében párbeszédre, a kezdeményezések és kérések szabad megvitatására, az előállott feszültség építő szellemben történő feloldására van szükség.
Nem az egyetem jelenlegi formában való megmaradása vagy pedig szétrombolása a tét, ahogyan azt gyakorta állítják. Az a tét, hogy a jelenlegi vezetés meg tudja-e érteni: jóllehet 15 évvel ezelőtt az akkori körülmények között jó és funkcionális struktúrát alakított ki, az mára objektív okokból sok tekintetben javításra szorul, és bizonyságát tudja-e adni annak, hogy az intézmény ügyeit nem annak a számbeli fölénynek az alapján kívánja irányítani, amely a vezető testületekben rendelkezésére áll. A tét: olyan valódi együttműködés egyetemünkön, amely semmilyen tekintetben nem alapoz a "többség diktátumára", hanem a döntések meghozatalában az egyenlő, méltányos, ésszerű részvétel elvét követi.
Előkészítése és lebonyolításának módja miatt különösen nagy elégedetlenséget váltott ki a magyar egyetemi közösség körében a Szenátus ez év február 20-i ülése.
A rektori hivatal, ahelyett, hogy vitára bocsátotta volna a magyar oktatók által benyújtott kérelmet, azt az antidemokratikus megoldást választotta, hogy egy előzetesen kidolgozott határozatot szavaztatott meg, amely eleve elvetette a szóban forgó kérés tartalmi mérlegelését. Tekintettel a szenátusi tagok százalékos megoszlására, az egyetem vezetősége ezzel végső soron etnikai szavazást hajtott végre és a román szenátorok számbeli fölényére támaszkodva kitért a kérés érdemi megvitatása elől.
A kérdés lényege a jelen körülmények között nem az, hogy egyetemünkön lehetnek-e magyar karok, hanem az, hogy a magyar közösség ezt a jogát gyakorolhatja-e a román kollégák jóváhagyásával és az egyetemi vezetés egyetértésével. Ez a jog ugyanis létezik, miután intézményünkben jelenleg is működik két magyar nyelvű teológiai fakultás. A felekezeti sajátosság elve csak azért lehet ezek létének alapja, mert ebben az országrészben egyben megfelel egy bizonyos nyelvnek, noha az is tudva lévő, hogy e felekezeteknek más anyanyelvű híveik is lehetnek. Amiből nem az következik, hogy e karokat meg kellene szüntetni, hanem épp az a tény derül ki belőle, hogy szakmai és tudományos ismérvek igenis szólhatnak új, magyar nyelvű karok létesítése mellett. Ezek létrehozása megfelelő előkészítést igényel, de az elgondolást nem lehet eleve, tekintélyelvű érveléssel elutasítani és visszaverni.
Román és német kollégáinkkal együtt felelősséget érzünk azért, hogy az egyetem falai között helyreálljon a normális munka légköre. Úgy véljük, az a természetes, ha az intézmény jó működésével kapcsolatos bármely kérdés egymás közötti vita tárgya, nem pedig más országok sajtójában nyilatkoznak róla. Úgy véljük, felül kell vizsgálni az intézmény jelenlegi felépítését megalapozó filozófia alapelveit, a jövőt illetoen pedig ki kell dolgozni a folyó ügyek leltárba vételének és megoldásának működőképes mechanizmusait.
Felkérjük az egyetem vezetőségét, hogy gondoskodjék a jelenlegi struktúrák továbbfejlesztését célzó beszélgetések megrendezéséről. Véleményünk szerint e beszélgetések sikere feltételezi, hogy intézményünk mindenik közössége tiszteletben tartson néhány alapigazságot és alapelvet.
Elvárjuk az egyetem jelenlegi vezetoségétől: fogadja el hasonló igazságként azt, hogy a magyar egyetemi közösség által megfogalmazott kérelmek nem politikai eredetűek, nem irányulnak semmiféle etnikai szeparatizmusra, hanem kizárólag az oktatási folyamat javításának igénye, az egyetem Chartájában foglalt jogok gyakorlása indokolja őket.
E nyilatkozat aláírói ugyanakkor kinyilvánítják, hogy az önálló karok létrehozása irányába tett lépéseket nem az egyetem szétválasztását célzó későbbi akciók előjátékának szánják.
Meggyőződésünk, hogy valamennyiünkben megvan mind a kellő hozzáértés, mind a kellő tapasztalat, hogy építő és eredményes párbeszédet folytassunk egyetemünk jövője érdekében.

Kolozsvár, 2006.03.02.

DECLARAŢIE
adoptată de cadrele didactice maghiare de la UBB la reuniunea din 02. 03. 2006.


Comunitatea maghiară din România recunoaşte şi apreciază progresele înregistrate de instituţiile de învăţământ superior în privinţa accesului la învăţământ în limba maternă, inclusiv în cadrul UBB.
Cu toate acestea nu considerăm această problemă nici rezolvată definitiv, nici soluţionată în mod mulţumitor în privinţa anumitor aspecte. Amintim în acest context refuzul constant al Academiei de Muzică din Cluj-Napoca de a accepta limba maghiară drept limba de predare a acestei instituţii. Întâlnim situaţii similare şi în alte instituţii cu profil agricol sau politehnic. În acest cadru se înscrie şi refuzul conducerii UBB de a examina pe fond şi de a soluţiona unele cereri formulate de majoritatea covârşitoare a cadrelor didactice maghiare din universitatea noastră.
Tensiunile acumulate în ultimul timp din această cauză, "războiul de declaraţii" la care asistăm în prezent nu fac decât să semnaleze faptul că este nevoie de o reaşezare a relaţiilor din interiorul comunităţii academice, de o redemarare a procesului de articulare a structurilor existente. Pentru aceasta este nevoie de dialog, de discuţii libere pe marginea unor iniţiative şi a unor doleanţe, de detensionarea, într-un climat constructiv, a situaţiei la care s-a ajuns.
Miza nu este, aşa cum se acreditează deseori, fie menţinerea UBB în formula sa actuală, fie distrugerea acesteia. Miza este capacitatea actualei conduceri de a înţelege că dacă acum 15 ani a fost concepută o structură bună, funcţională în acele condiţii, această structură este în multe privinţe necesarmente perfectibilă astăzi din cauze obiective şi de a demonstra că nu înţelege să gestioneze treburile acestei instituţii pe baza superiorităţii numerice de care dispune în forurile de decizie. Miza este o colaborare reală în cadrul universităţii, colaborare ce nu are la bază în nici-o privinţă "dictatul majorităţii", ci porneşte de la principiul unei participări egale, echitabile si raţionale la luarea deciziilor.
Şedinţa Senatului din 20. 02. a. c. a nemulţumit în mod deosebit comunitatea academică maghiară prin modul ei de organizare şi procedurile folosite. În loc de a include pe ordinea de zi dezbaterea cererii înaintate de cadrele universitare maghiare, Rectoratul a ales procedura nedemocratică de a supune la vot textul unei rezoluţii formulate dinainte si care respingea de plano examinarea pe fond a cererii în cauză. Având în vedere proporţiile numerice din cadrul Senatului, conducerea a recurs în definitiv la un vot etnic, eludând discutarea propunerii înaintate prin superioritatea numerică a senatorilor români.
Fondul problemei, în situaţia actuală, nu este dreptul comunităţii maghiare de a avea facultăţi în limba maghiară ci de a exercita acest drept cu acordul colegilor români şi cu concursul conducerii. Acest drept există din moment ce în structura actuală a instituţiei figurează două facultăţi de teologie în limba maghiară. Existenţa lor se justifică prin principiul specificului confesional numai în măsura în care acesta din urmă se suprapune, în spaţiul în care trăim, cu o limbă anume, altfel ştiut fiind că fiecare din aceste confesiuni include şi credincioşi având altă limbă maternă. De unde nu decurge că aceste facultăţi ar trebui desfiinţate, ci tocmai faptul că limba de predare poate sta, conform unor criterii profesionale si ştiintifice, la baza creerii unor noi facultăţi. Acest proces presupune o fundamentare corespunzătoare, dar el nu poate fi negat şi refuzat de la bun început prin argumente autoritare.
Împreună cu colegii români şi germani ne simţim răspunzători pentru restabilirea climatului de muncă normal printre zidurile universităţii. Credem că este firesc ca orice problemă legată de buna funcţionare a instituţiei să facă obiectul unor dezbateri în interior şi nu să fie prilej de intervenţii mediatice pe alte meridiane. Credem că este nevoie de reexaminarea unor principii care stau la baza filozofiei organizării actuale a instituţiei, precum şi de elaborarea, pe viitor, a unor mecanisme operative de inventariere si de soluţionare a unor probleme curente.
Cerem conducerii actuale a UBB organizarea unor discuţii pe tema dezvoltării în continuare a structurilor existente. Credem că reuşita acestor discuţii presupune respectarea, din partea tuturor comunităţilor academice componente ale instituţiei noastre, a unor principii si adevăruri fundamentale.
Invităm conducerea actuală a universităţii să accepte adevărul ca propunerile de reformare a structurilor, formulate de comunitatea academică maghiară nu au o sorginte politică şi nu vizează nici-un fel de separatism etnic, ele fiind justificate exclusiv de nevoile îmbunătăţirii procesului didactic si de exercitare a unor drepturi consfinţite de Carta universităţii.
Semnatarii acestei declaraţii se angajează, în ce îi priveşte, ca demersurile întreprinse în vederea organizării unor facultăţi în limba maghiară nu constituie preludiul unor acţiuni ulterioare în direcţia separării universităţii.
Suntem convinşi că dispunem cu toţii atât de competenţa, cât şi de experienţa necesară pentru a purta un dialog constructiv şi rodnic în folosul universităţii noastre.

Cluj-Napoca, la 02. 03. 2006.