BKB
  • Történet
  • Ferenc József Egyetem

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem

Kolozsvár csak rövidebb ideig volt Erdély politikai fővárosa, de évszázadokon át, a reformáció korától kezdve szellemi központnak számított. Három felekezet nagyhírű középfokú tanintézete működött a városban. Közülük a katolikus líceum akadémiai múlttal is rendelkezett: először 1581-ben Báthory István fejedelem, akkor már lengyel király is, másodszor 1774-75-ben Mária Terézia királynő igyekezett felsőoktatási intézetté átalakítani. A Báthory-egyetem közel negyedszázadig, a Mária Terézia alapította jogi és orvosi karok majdnem egy századon át működtek.

Az 1867-es kiegyezést, Magyarország és Erdély uniójának ismételt törvénybe iktatását követően nyilvánvalóvá vált, hogy az országnak szüksége van a fővárosi mellett egy második egyetemre. Eleinte Pozsony és Kolozsvár versengett ezért a tanintézetért, de Kolozsvárnak három szempontból is előnye volt. Az unió nyomán megszűnő főkormányszék kiürülő épületei be tudták fogadni a tanszékek nagy részét. A három középfokú tanintézet mellett már két karral felérő főiskola - a Királyi Jogakadémia és az Orvos-sebészi Tanintézet - működött a városban rangos tanári karral. Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület gazdag könyvtára, botanikus kertje, muzeális gyűjteményei segíthették az oktatást. 

Az egyetem felállítását még 1867 őszén a jogakadémia tanári kara kezdeményezte, s Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter karolta fel. Ő terjesztette a parlament elé 1870 áprilisában az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A kivitelezés már Pauler Tivadar minisztersége idejére esik. Ferenc József király 1872. május 29-én engedélyezi - az országgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében - a kolozsvári egyetem felállítását. 42 egyetemi tanári állásra hirdetnek pályázatot, s 120 jelentkezőből választják ki az 1872. szeptember 29-én kinevezett 34 rendes és 5 rendkívüli tanárt, akik október 19-én Mikó Imre miniszteri biztos kezébe leteszik az esküt. Az első tanévre Berde Áron közgazdász professzort választják rektorul, a legidősebb professzort, Brassai Sámuelt prorektorul. November 10-én, az ünnepélyes rektorbeiktatással nyitják meg az egyetemet. A négy kar (jogi; orvosi; bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; mennyiségtan-természettudományi) közül az első kettő tanári karának alapembereit a helyi felsőfokú tanintézetekből veszik át. A bölcsészkarra csak három kolozsvári került. A legnehezebb a természettudósok összeválogatása volt: itt egyedül Brassai képviselte a helyi erőket, két tanszéket nem is tudtak betölteni. A rangos első tanári karból sokan tudományáguk magyar büszkeségei lettek, 11-en a fővárosi egyetemre távoztak, többüket az akadémia méltatta tagságra.

Az 1890-es években a tanári karban jelentkezik egy újabb generáció, amelynek tagjait már az egyetem javasolja kinevezésre, s 1910 körül lép fel a harmadik tanárnemzedék. A tanszékek száma rendre 60 felettire növekedett. 1919-ig Budapest 26 tanárt hódított el. A jogtörténész Óvári Kelemen, az államjogász-politikus Concha Győző, a szemész Schulek Vilmos, a kórbonctanász Genersich Antal, a fiziológus-antropológus Török Aurél, a sebész Brandt József vagy az iskolaalapító belgyógyász Purjesz Zsigmond neve fogalommá vált.  A bölcsészek közül a szótáríró Finály Henrik, a történész-bibliográfus Szabó Károly, a filozófiai rendszert kidolgozó, iskolát alapító Böhm Károly, a germanista Meltzl Hugó, az irodalomtudós Dézsi Lajos koruk elismert szakemberei voltak. Meltzlt különösen az utóbbi évtizedekben kezdik értékelni: Brassai Sámuellel közösen 1877-ben megindította Kolozsvárt a világ első összehasonlító irodalomtörténeti folyóiratát (Acta Comparationis Litterarum Universarum). A matematikus-természettudós tanárok közül Martin Lajos a repülés-kutatás, Entz Géza a zoológia, Koch Antal a geológia, Farkas Gyula az elméleti fizika nemzetközi hírű művelői. Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Haar Alfréd a magyar matematikai iskola megalapítóiként ismertek.

A hallgatók száma a kezdeti 258-ról 1898-ra 1000 főre növekedett, 1911-ben már 2405 hallgatót tartottak nyilván. Ezek fele rendszerint a jogi, negyede pedig az orvosi karra járt. 1895-től a nők is beiratkozhattak az egyetemre. 1919-ig 149 magántanárt képeztek, s mintegy 10000 doktori diplomát osztottak ki.

Az uralkodó 1881-ben engedélyezte az egyetem alapítólevelének a kibocsátását, s azt, hogy az intézmény az ő nevét viselje: Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem. Az alapítólevél csak az egyetem megnyitásának negyedszázados fordulójára készült el, s 1895. október 12-én hirdették ki. Ekkor vált véglegessé az egyetem léte. Nagyjából ekkor kezdődnek a jelentősebb építkezések is. A Vegytani Intézet épülete már 1882-83-ban elkészült a Mikó-kertben. Az anatómia és az élettan épületei 1884-ben illetve 1886-ban a Mikó utca mentén nyertek elhelyezést. Az egykori jezsuita épületek helyére 1893-1902 között húzták fel Meixner Károly tervei szerint a Farkas utcai központi  tömböt. Homlokzatának timpanonjába Mayer Ede szoborcsoportját helyezték, mely az egyetem-alapítást örökítette meg. 1897-1903-ban felépültek az egyetemi klinikák pavilonjai, s 1906-7-ben az Egyetemi Könyvtár korszerű épülete is elkészült. Ebben az egyetem és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös könyvtára nyert elhelyezést, 1919-re a kötetek száma elérte a 400000-et.

Az első világháború végén, 1918 karácsonyán Kolozsvár román uralom alá kerül. 1919 májusában a román hatóságok felszólítják az egyetem tanári karát, hogy tegyen hűségesküt a román királynak. Minthogy Erdély sorsáról ekkor még nem szólt nemzetközi döntés, e törvénytelen követelésnek a tantestület  nem tehetett eleget. A tanárokat katonai segédlettel eltávolították, s a románok "átvették" az egyetemet teljes felszerelésével együtt. 1919. november 3-án nyitották meg a kolozsvári román egyetemet.

A magyar tanárok egy része Kolozsvárt próbált felekezetközi magánegyetemet, tanárképző intézetet létesíteni, de ezek a kísérletek a román hatóságok tilalmát váltották ki. A tanszemélyzet és a diákság jelentősebb része Budapestre menekült, s ott újra indították az egyetemi munkát. A magyar országgyűlés 1921. június 17-i határozatával a kolozsvári egyetem ideiglenes székhelyéül Szeged városát jelölte ki. Ott 1921. október 10-én 1977 diákkal meg is kezdődött az oktatás. A kolozsvári professzorok nagy része is áttelepült Szegedre.

Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély - Kolozsvárral együtt - újra Magyarország része lett. Természetszerűnek számított, hogy a Ferenc József Tudományegyetem is visszatérjen eredeti székhelyére. A visszatelepítésről a magyar országgyűlés 1940 októberében hozott törvényt. A még Szegeden megválasztott rektor, Bartók György vette át a kolozsvári egyetemet, majd Hóman Bálint miniszter és  Horthy kormányzó jelenlétében október 24-én tartottak ünnepélyes tanévnyitót. Az egyetem Kolozsvárt egy ötödik, közgazdasági karral bővült. Tanszékeinek száma 85-re emelkedett. A Szegedről jött tanárok mellé felsorakoztak a jeles erdélyi tudósok. Aránylag fiatal tehetségek is tanszékhez jutottak. Az egyetem mellé az erdélyi jellegzetességek, problémák kutatására Erdélyi Tudományos Intézet létesült.

Az ekkori tanári karból a nemzetközi jogász Búza László, az orvostudós Miskolczy Dezső (ideggyógyász), Haynal Imre (belgyógyász), Gyergyay Árpád (fül-orr-gégész), Haranghy László (kórbonctanász) emelkedik ki. A bölcsészek sorából Mészöly Gedeon, Szabó T. Attila nyelvészek, Kristóf György, György Lajos irodalomtörténészek, Biró Vencel történettudós, Felvinczi Takáts Zoltán művészettörténész neve fogalomszámba ment. De folytatható a sor a botanikus Soó Rezsővel, a zoológus Gelei Józseffel, az iskolaalapító fizikus Gyulai Zoltánnal vagy az atomkutató Gombás Pállal. A közgazdasági kar büszkesége a földrajztudós Teleki Géza volt.

A háborús viszonyok közt is, eleinte 2500 fő körüli diáklétszámmal öt éven át működött az egyetem Kolozsvárt. Mikor a magyar kormány 1944 augusztusában elrendelte az egyetem kitelepítését, az a város lakóinak kérésére helyben maradt. S óvóhelyen, bombázások közepette is 600 hallgatóval folytatta munkásságát. Ezzel biztosította a magyar felsőoktatás megmaradását Kolozsváron.

Miután Erdély teljes egészében újra Romániáé lett, az 1945. március 6-án megalakított Groza-kormány hosszas tanácskozásokat követően intézkedett az egyetem sorsáról is. Visszatelepítette Kolozsvárra a román egyetemet, de a kimondatlanul felszámolt Ferenc József Tudományegyetem helyére is új állami magyar előadási nyelvű egyetemet létesített 1945 június 1-jétől. Ennek csak egyetlen iskolaépületet (Regina Maria, volt „De Gerando” Leánygimnázium) utalt ki. Az új - de a régi hagyományokat is folytató - állami egyetem 1945 decemberében felvette a kolozsvári születésű nagy matematikus, Bolyai János nevét. Így a Ferenc József Tudományegyetem története összesen 73 tanévet fog át, amiből 52 Kolozsvárhoz, 19 Szegedhez, 2 pedig Budapesthez kötődik.

                                                                                                Gaal György